Míg 2016-ban a hazai munkavállalók átlagosan 11–12 napot töltöttek nyári szabadságon, több részletben kivéve a pihenőnapokat, és sokuknak azzal is szembe kellett nézniük, hogy a munkáltató az előzetes egyeztetés ellenére nem engedte el őket a tervezett időpontban, addig idén már átlagosan 13 nap szabadsággal számolnak. A többség ráadásul nem tart attól, hogy felettese az utolsó pillanatban felülírja a terveit.
A Profession.hu közel két évtizede követi reprezentatív kutatásokkal és átfogó adatelemzésekkel a magyar munkaerőpiac változásait. A portál 2016-os és idei nyári felmérését összevetve jól látszik, hogy bár a munkavállalók nyaralási szokásai és preferenciái alapvetően nem változtak, ma már rugalmasabb és kiszámíthatóbb munkahelyi környezetben tudnak kikapcsolódni.
Javuló körülmények
Egy évtizeddel ezelőtt a munkavállalók több mint fele tapasztalta meg, hogy szabadságát csak „papíron” vehette ki, miközben valójában dolgoznia kellett. Emellett 48 százalékuknál előfordult, hogy a már jóváhagyott időpontra vonatkozóan a felettese mégis visszavonta az engedélyt. Mára ezek a kedvezőtlen jelenségek visszaszorulni látszanak: jóval ritkábban fordul elő a szabadságokkal kapcsolatos adminisztratív visszaélés, és tízből hét dolgozó állítja, hogy vele még nem történt meg, hogy ne engedték volna el a tervezett pihenésre.
Míg 2016-ban a válaszadók 55 százalékával fordult elő, hogy a nyaralása alatt is dolgoznia kellett, addig ez az arány mára 47 százalékra csökkent. Ezek az esetek jellemzően csak kiemelten fontos és sürgős ügyekhez kapcsolódnak. A megkérdezettek hét tizede szerint ráadásul a vezetők és a kollégák is tiszteletben tartják a szabadidejüket, és nem keresik őket indokolatlanul munkaügyekben.
„A munkaerőpiac számos trendje mellett régóta figyelemmel kísérjük azt is, hogy a magyar munkavállalók mennyire tudnak valóban kikapcsolódni. Örömteli, hogy több területen is pozitív változásokat látunk, ugyanakkor még mindig bőven van hová fejlődni. A válaszadók kevesebb mint fele érzi magát valóban kipihentnek a szabadságról visszatérve, ami nem meglepő annak fényében, hogy a többség a nyaralás alatt is figyeli a céges levelezést, és a munkával kapcsolatos telefonhívásokat is fogadja. Mindeközben más kutatásainkból tudjuk, hogy a munkahelyi jóllét érzetének egyik legfontosabb tényezője a magánélet tiszteletben tartása. A munkapszichológusok egyetértenek abban, hogy a mindennapi taposómalomból való kiszabadulásra több napra is szükségünk lehet. Ezt a folyamatot akadályozza, hogyha folyton kapjuk a munkával kapcsolatos értesítéseket” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A helyettesítés továbbra is kihívás
A válaszadók fele szerint kisebb fennakadások ugyan előfordulnak, de összességében megoldható a feladatok átadása és átvétele a kollégák között. Ugyanakkor minden ötödik megkérdezett arról számolt be, hogy munkahelyén nincs hivatalos helyettesítési rendszer, így mindenkinek magának kell megoldania a ráhagyott vagy időközben felhalmozódó feladatok kezelését
Többen utaznak, mint tavaly
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg. Míg tavaly a válaszadók 64 százaléka mondta, hogy otthon (is) lesz a szabadsága alatt addig 2026-ra ez az arány 55 százalékra csökkent.
A munkavállalók átlagosan 13 nap szabadságot terveznek kivenni, a gyermekesek esetében ez 14–15 napot jelent. A pihenőidőt ugyanakkor jellemzően több rövidebb szakaszra osztják fel. Tízből négy dolgozó egy hétnél hosszabb időre is el szokott menni szabadságra.
A munkavállalók 15 százaléka egyáltalán nem tervez nyaralást ezen a nyáron, sőt 13 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy olyan formában dolgozik, ahol nincs fizetett szabadság.