A pénzpiacok történelmi teljesítménye a félidős választások körüli időszakokban

A történelmi adatok azt mutatják, hogy a piacok teljesítményét nemcsak a választási eredmények, hanem a választásokhoz kapcsolódó bizonytalanság megszűnése is befolyásolja. Az 1950 óta lezajlott 19 félidős választási ciklusban az S&P 500 a választás napját megelőző 120 kereskedési nap során átlagosan mindössze 1,1%-kal emelkedett, míg a választás utáni 120 kereskedési napban az átlagos hozam elérte a 13,0%-ot. Mind a 19 történelmi esetben magasabban állt az S&P 500 index a választás után hat hónappal. A részvénypiaci emelkedést a volatilitás csökkenése is kísérte: 1990 óta a VIX index a választást követő 120 kereskedési nap végén 9 ciklusból 8-ban alacsonyabb szinten állt, átlagosan 5,5 ponttal csökkent.

A jelenlegi, 2026-os ciklus teljesítménye jelentősen meghaladja a történelmi átlagokat. A választás előtti utolsó hetekbe lépve az S&P 500 mintegy 5,6%-kal áll magasabban a vizsgált időszak kezdetéhez képest, miközben ugyanezen időtávon a történelmi átlagos változás –2,0% volt. Ezzel párhuzamosan a VIX körülbelül 3,2 ponttal csökkent. A fokozott politikai és geopolitikai kockázatok ellenére a részvénypiacokon a korábbi félidős választási ciklusokhoz képest kisebb választás előtti feszültség figyelhető meg.

A történelmi átlagok alapján a választásokat megelőző időszakban a részvénypiacok gyengébben teljesítenek, amit a választásokat követően erőteljes emelkedés követ. 2026-ban az S&P 500 felülteljesíti a történelmi trendeket, miközben a VIX index továbbra is a kiindulási szintje alatt tartózkodik.

A defenzív eszközök esetében a történelmi mintázatok kevésbé egységesek. Az 1974 óta lezajlott 13 félidős választási ciklusban az arany átlagosan 4,9%-kal emelkedett a választásokat követő 120 kereskedési nap során, és a 13 esetből 10-ben pozitív hozamot ért el. Ezzel ellentétes tendenciát mutatott az amerikai dollárindex (DXY), amely ugyanezen, választás utáni 120 kereskedési napos időszakban átlagosan 0,8%-kal csökkent, és a 13 ciklusból 8-ban veszteséget szenvedett el. A félidős választásokat követő időszakok történelmileg inkább az aranynak kedveztek a dollárral szemben.

A jelenlegi ciklus legszembetűnőbb eltérése a történelmi mintázatoktól az arany piacán figyelhető meg. A választás napja előtt mintegy 32 kereskedési nappal az arany ára körülbelül 2,3%-kal alacsonyabb a vizsgált időszak kezdetén mért szintnél, miközben a korábbi ciklusokban átlagosan 3,6%-os emelkedés volt megfigyelhető. Az arany volatilitása szintén magasabb: évesített értéke 25% körül alakul, szemben a 19% alatti történelmi átlaggal. Ezzel szemben az amerikai dollárindex (DXY) stabil maradt, és körülbelül 0,9%-os emelkedést mutat, miközben a korábbi ciklusokban átlagosan 0,5%-os csökkenést regisztráltak.

A történelmi átlagok alapján a félidős választásokat követően az arany erősödése és az amerikai dollár mérsékelt gyengülése jellemző. A történelmi elemzések szerint a félidős választások hatása túlmutat a közvetlen politikai eredményeken: a választás napja rendszerint fordulópontot jelent, amikor a választás előtti bizonytalanságot a kockázatvállalási hajlandóság erősödése váltja fel. Ez a részvénypiacokon a legszembetűnőbb, ahol a hozamok javulnak, a volatilitás pedig csökken. A választási eredmények ugyanakkor önmagukban nem határozzák meg a piacok hosszú távú irányát: a politikai bizonytalanság megszűnésével ismét a makrogazdasági fundamentumok, a Federal Reserve monetáris politikája és a vállalati eredmények kerülnek előtérbe.

Részvényindexek: Mennyire számítanak a választási eredmények?

Történelmi adatok alapján az S&P 500 a félidős választásokat követő hat hónapban átlagosan 12,7%-kal emelkedett, függetlenül a választások kimenetelétől. Még a kongresszusi erőviszonyok jelentős átrendeződése esetén is következetesen erős maradt a részvénypiacok teljesítménye.

Az alapeseti forgatókönyvben (demokrata többség a Képviselőházban, republikánus többség a Szenátusban) a törvényhozási patthelyzet csökkenti a jelentős társaságiadó-változások kockázatát. A patthelyzet történelmileg kedvezett a nagy kapitalizációjú technológiai vállalatok részvényeinek és az S&P 500 egészének, mivel lehetővé teszi, hogy a piacok a mesterséges intelligencia által hajtott vállalati eredménynövekedésre összpontosítsanak. Az elnöki ciklus harmadik éve statisztikailag a legerősebb az amerikai részvénypiacok számára, a jelentős törvényi változások elmaradása pedig támogatja az értékeltségek stabilitását.

Egy „republikánus áttörés” (teljes republikánus kongresszusi többség) esetén ismét előtérbe kerülhet a „Trump-trade”, amely a dereguláció és az adócsökkentések várakozására épül. Ez várhatóan tőkebeáramlást indítana el a bankszektor, a hagyományos energiaszektor és az ipari vállalatok felé. Az amerikai kis kapitalizációjú részvények, különösen a Russell 2000 index vállalatai lehetnek ennek elsődleges nyertesei, mivel érzékenyebben reagálnak a belföldi adópolitikára és a szabályozási terhek enyhítésére.

Egy „demokrata áttörés” kezdeti piaci eladási hullámot válthat ki a társasági adók emelésével és a nagy technológiai vállalatok szigorúbb felügyeletével kapcsolatos aggodalmak miatt. A kezdeti gyengülés azonban várhatóan rövid életű lenne, mivel a szűk demokrata kongresszusi többségnek továbbra is számolnia kellene az elnöki vétó lehetőségével, így a szakpolitikai változtatásokhoz kompromisszumokra lenne szükség.