A jelentős megtakarítás kevesek kiváltsága: a magyarok 8%-a képes a jövedelmük legalább egyharmadát félretenni, miközben 12%-nyian küzdenek visszatérően adósságokkal. A Provident megbízásából készült friss reprezentatív kutatás, a Provident Barométer szerint az aktív korosztály 18-35 év közötti része rendszeres megtakarító, a középkorúak között (36-50) legnagyobb az eladósodottak aránya, míg az ötven felettiek jelentős része épphogy kijön a jövedelméből. Az eredményekből következtetésként levonható, hogy a szakértő pénzügyi tanácsadásnak és a pénzügyi ismeretek terjesztésének nagy szerepe lehet a családok anyagi helyzetének javításában.
A pénzügyi biztonság kevesek kiváltsága: a Provident megbízásából az Ipsos Zrt. által elvégzett, a 18 évesnél idősebb magyarok pénzügyi helyzetét vizsgáló országos reprezentatív kutatásban mindössze 8%-nyian mondták azt, hogy kényelmesen kijönnek a pénzükből, és akár a bevételeik egyharmadát is félre tudják tenni. Tíz magyar felnőtt közül négynek (41%) hónap végére elfogy a jövedelme – nekik ugyanúgy nincs lehetőségük megtakarítani, mint azoknak, akik adósságokkal küzdenek (12%). A két csoport együttesen a hazai felnőtt lakosság több, mint felét teszi ki. A megtakarítók relatív többsége (38%-a) is legfeljebb a jövedelme egyötödét képes valamilyen megtakarítási konstrukcióba forgatni.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a friss Eurostat-adatok alapján az átlagot tekintve a magyarok az EU legszorgosabb megtakarítói közé tartoznak: míg a hazai háztartások 2024-ben átlagosan 18%-os megtakarítási rátát értek el, az eurózónában csupán 15% volt ugyanez az érték. Honfitársaink 2018 óta stabilan az élmezőnyhöz tartoznak, tavaly pedig mindössze Szlovénia, Németország és Csehország lakossága mutatott nagyobb megtakarítási hajlandóságot. Az átlag ugyanakkor nem írja le pontosan a részleteket: az Eurostat és a Provident Barométer adatai azt valószínűsítik, hogy a kiugró magyar megtakarítási mutatók egy relatíve szűk réteg pénzügyi helyzetét jellemzik.
A kutatás adatai azt is megmutatták, hogy a megtakarítási képesség és az életkor között szoros az összefüggés. A kényelmesen élők, illetve a rendszeres megtakarítók között a 18-35 évesek vannak túlsúlyban, míg az adóssággal küzdők közül a legtöbben a 36-50 éves korosztályt képviselik, az 50+ generáció körében pedig a leggyakoribb, hogy a hónap végére elfogy a jövedelmük.
Akik képesek félretenni, azok számára a megtakarítási döntéseknél a legnagyobb súllyal egyértelműen a várható hozam (31%) esik a latba, de hasonlóan fontos a megtakarítási forma rugalmassága (30%), illetve annak biztonsága (29%) is.
Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás (30%), a nyugdíjbiztosítás (27%), és az egészségpénztár (27%) számít a legnépszerűbbnek, de az életkor itt is jelentős mértékben meghatározza a döntést. A 36-50 évesek körében már egyértelműen a nyugdíjbiztosítás áll az élen, a 18-30 éveseknél viszont az egészségpénztáraké és a lakástakarékoké az első két hely, míg az 50+ korosztály esetében az „egyik sem” opciót jelölte meg a relatív többség.