A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megköszönte a lakosság együttműködését, hangsúlyozva, hogy a 2022-es népszámlálás online szakaszában 3,2 millió címről, összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerükbe. Ezt követően a 2022-es népszámlálás számlálóbiztosi szakasza november 20-án zárult, ennek során a mintegy 23 ezer számlálóbiztos országszerte 5 millió címet, ezen belül 4,6 millió lakcímet keresett fel, további mintegy 400 ezer egyéb címet, például nyaralók, valamint különféle intézmények címét ellenőrizte. A számlálóbiztosok közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. Az internetes önkitöltési szakaszban rögzített 7 millió kérdőívvel együtt 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe.  

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy hálásak azoknak is, akik számlálóbiztosaikkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, mert a visszajelzések alapján a lakosok többségében megértőek voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében.

A KSH elnöke felhívta a figyelmet, hogy a népszámlálás eredményei számos területen hasznosulnak, megbízható alapot nyújtanak a települések és a szűkebb lakókörnyezetet érintő legfontosabb gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez, fontos információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről, vagy éppen láthatóvá teszik a társadalom kisebb csoportjait, például a fogyatékossággal élőket, a nemzetiségi, vallási közösségeket. A magyarországi népszámlálás egyben egy globális program része, hiszen a világ valamennyi országában tartanak közel egy időben népszámlálást. A népszámlálási adatok segítségével Magyarország pontos képet mutathat magáról a szomszédos országoknak, az Európai Uniónak, és az egész világnak.

A beérkezett adatok egy védett adatbázisba kerülnek, amelyhez csak egy nagyon szűk kör férhet hozzá – hangsúlyozta Vukovich Gabriella. Hozzátette, lényeges, hogy az adat elveszíti a személyhez kötöttségét a feldolgozás során, és az adattartalom az, ami megmarad. 

Ez a nemzeti adatvagyonnak egy olyan része, ami csak statisztikai célra használható, tehát semmilyen hatósági célra nem lehet felhasználni – jelezte Vukovich Gabriella.

A népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már a lakosságra háruló feladat nélkül, kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.

A KSH elnöke köszönetet mondott a számlálóbiztosoknak, akik a főszereplői voltak a népszámlálásnak, melynek sikeres lebonyolításához elengedhetetlen volt áldozatos tevékenységük. Kiemelte továbbá a számlálóbiztosokat koordináló felülvizsgálók szerepét, és megköszönte országszerte valamennyi jegyző munkáját, hiszen ők voltak a népszámlálás helyi végrehajtásának szervezői.

Fontos szempont, hogy a népszámlálás eredménye lesz az az etalon, amihez képest ki tudják alakítani a reprezentatív mintákat a következő 10 évben minden társadalomtudományi kutatáshoz. Emellett a piaci szféra is használja a népszámlálás adatait, a vállalkozó egy új üzlet nyitásakor például meg tudja nézni, hogy az adott helyen mekkora vásárlókört tudnak elérni.

A népszámlálás első eredményei már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.