Klasszikus trófeák helyett személyes kötődés, rajongás és nosztalgia alapján választanak értéktárgyakat az új generációs gyűjtők. Egy friss jelentés szerint a fiatalabb vásárlói rétegek megjelenése strukturális változást hozott a világpiacon, amelynek hatásai a Vaterán is érzékelhetők. A hagyományos műkincsek mellett egyre nagyobb teret nyernek a személyes érdeklődéshez kapcsolódó tételek, így műkincsek helyett egyre többet fektetnek akár egy ritka LEGO-készletbe, meteoritdarabba, vagy vintage játékba és képregénybe is.
A Knight Frank befektetési tanácsadó cég jelentése szerint változóban vannak a globális gyűjtői közösség alakuló preferenciái: a mai felhasználók nem csupán klasszikus műkincseket akarnak birtokolni, hanem olyan tárgyakba fektetnek pénzt, amelyek iránt személyes érdeklődést, rajongást vagy nosztalgiát táplálnak.
Mivel a Z generáció tagjai és az ezredfordulósok (millenniálok) aktívan lépnek be a gyűjtői térbe, rendszerszintű generációs paradigmaváltás tapasztalható az 50 év alatti gyűjtők körében. A nagynevű gyártók emblémái által dominált feltűnő fogyasztást az új generációknál felváltja a feltűnően jó ízlés modellje. Számukra a gyűjtői relikviák nem egyszerű trófeák, fontossá vált a használati érték, a kulturális autonómia, a vásárlással egy-egy művészeti ökoszisztéma vagy művészi kör támogatása egy-egy új darab megvásárlásakor.
Nem klasszikus dolgokat gyűjt az új generáció
A tanulmány szerint a piactér-platformok térnyerése nyomán a nem hagyományos gyűjteményi kategóriák is felfutóban vannak. A fiatal befektetői réteg fokozott nyitottságot mutat a természettudományi kuriózumok, így a ritka fosszíliák és meteoritok iránt, amelyek felértékelődését a kulturális narratíva és az abszolút véges kínálat hajtja.
Ezek tükrében nem meglepő, hogy a Vatera kínálatában is elérhetők fosszíliák és meteoritdarabok is, míg a klasszikus műtárgyak, így pénzérmék vagy bélyegek mellett egyre erősebb a popkulturális szempontból érdekes tételek, például képregények, LEGO-szettek vagy más játékok, gyűjthető kártyák, fizikai hordozón kiadott videojátékok vagy zenei albumok forgalma is.
AI-jal és digitális platformokon tájékozódnak
Mai jelenség, hogy az ilyen „szokatlan" gyűjtői cikkek piaca kevésbé intézményesített, a rajta értékesített tárgyak árát nem a klasszikus aukciósházak, hanem inkább digitális piacterek határozzák meg. A korábbi, szubjektív alkuk helyét egyre inkább átveszik a lezárt eladások archívumai (amilyen például a Vatera katalógus), hiszen ezeken az eladó azonnal átláthatja a valós piaci árakat, így könnyebben fel tudja kutatni az alulértékelt, később haszonnal továbbadható példányokat.
Az elemzés szerint az 50 évesnél fiatalabb gyűjtők technológiai affinitása az értékbecslésben és az eredetiség megállapításában is megmutatkozik, ők elsősorban mesterséges intelligencián és képelemző algoritmusokon alapuló startupok szolgáltatásait veszik igénybe. Azonban iparági szakértők szerint az MI ugyan felgyorsíthatja a technikai vizsgálatokat és kiszűrheti az anomáliákat, a humán szakértelem és a műértői intuíció teljes kiváltására még nem képes.
Gyerekkori kedvencekre és ritkaságokra vadásznak
A Vaterán a negyven-hatvan évvel korábbi szocialista játékok (akár néhány tízezer forintos lemezárugyári játékok) mellett határozottan jelen van a kilencvenes évek menő játékait kereső felnőtt réteg, a kidultok (kid+adult), akik akár 250 ezer forintért is megvesznek egy hazai kiadású Star Wars képregénygyűjteményt, vagy megadnak 150 ezer forintot is egy Kaland, Játék, Kockázat lapozgatós könyvkollekcióért. Valószínűleg komoly gyűjtőnek érhetett meg százezer forintot a Casio kihajtható hangszórós Western Bar kvarcjátékának jó állapotú példánya, amely legendás típusnak számít.
Azonban jóval újabb relikviák is elkelhetnek magas áron: egy vaterás felhasználó 125 ezer forintért szerezte meg például Szoboszlai Dominik németországi időszakának elején, a 2021–2022-es szezonban kibocsátott, limitált kártyáját, mivel ez egy kiemelkedően ritka és kártyaosztályozó cég által is hitelesített, prémium gyűjtői darab.
Nem akarnak sokat várni az új generációs gyűjtők
A Vatera idei statisztikái szerint a tradicionális kategóriákban (numizmatika, hanglemezek) szinte kizárólag aukciókon keltek el a tételek, míg a modern kategóriákban idén a fix áras értékesítés dominált. Tízből hét LEGO-készlet, a gyűjthető sportkártyák háromnegyede, stílustól függően a képregények 70-80 százaléka talált fix áron gazdára.
A modern gyűjtők esetében alapelvárás a csomagautomatába való szállítás is: míg a filatéliai cikkek mintegy 97 százaléka személyesen vagy – stílusosan – postai úton jut el a vásárlóhoz, a gyűjthető játék- és sportkártyák esetében közel 70 százalék a csomagautomatás átvétel részaránya.
A jövő műgyűjtői közösen vásárolnak?
A Knight Frank elemzése szerint a közös tulajdonság (és kockázatmegosztás) is passzol az új generációs gyűjtők preferenciáihoz: egy, a gyűjtői tárgyak közös beszerzését és továbbértékesítését lehetővé tevő német platformon például 20-30 éves felhasználók közül sokan vesznek másokkal társulva olyan limitált kiadású sneakereket, amelyeket saját büdzséjéből egyébként nem tudnának megvenni.
A korlátozott példányszám miatt a luxussportcipők értéke az évek során jelentősen emelkedhet, és a közös tulajdonosok aztán szavazással dönthetnek arról, hogy mikor és mennyiért értékesítik tovább a lábbelit, és zsebelik be a rájuk eső hasznot. A tanácsadó cég elemzése szerint a frakcionált gyűjtői tárgyak az előző négy év során átlagosan 16%-os kumulált éves hozamot generáltak a vásárlóik számára, így érdemes valós befektetési lehetőségként tekinteni rájuk.