A magas kamatok ellenére a háztartások egyre nagyobb adósságot halmoznak fel, de nem lakást vesznek, hanem a fogyasztásra kell az extra pénz. A banki betétek összege drasztikusan csökken, bár vannak, akik befektetik a pénzt, és nem felélik - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Tovább romolhatott júliusban a lakosság anyagi helyzete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások hitelállománya a történelem során első ízben átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, pedig számottevő hitelfelvétel nincs a piacon. A személyi kölcsönök felvétele még megy úgy, ahogy, de a lakáshiteleknél a korábbi évekhez képest elenyésző volt a folyósítás. A folyószámlahitelek állománya viszont egyetlen hónap alatt újabb 10 milliárd forinttal emelkedett 262,5 milliárd forintra, ami több mint hároméves rekord, és azt jelzi, hogy valóban egyre több háztartásnak okoz gondot kijönni a havi jövedelméből.
A lakáshitel nem megy, a személyi hitel drága, de népszerű
A többi hiteltípusnál nem figyelhető meg hasonló dinamika, mint a folyószámlahiteleknél. Lakáshitelből 46,6 milliárd forint volt júliusban a szerződéses összeg, ez kevesebb mint az 55 százaléka az egy évvel korábbinak, nem egészen 4500 szerződést írtak alá a hónapban. Ez nem meglepő, a lakáscélú hitelek átlagos kamata még mindig nagyon magas, bár már 10 százalék alatt stabilizálódott, júliusban 9,59 százalékos volt.
A személyi kölcsönök népszerűsége töretlen, júliusban 42,5 milliárd forintnyi szerződéses összegről számolt be az MNB, ez valamivel magasabb a tavalyinál. A szerződések száma is magas, 23,5 ezer fölött volt az idei hetedik hónapban, pedig a kamatok ijesztően magasak, átlagosan 19 százalék fölött alakultak. Ennél nagyobb számban 2019-ben vettek fel személyi kölcsönt a magyarok, akkoriban viszont a kamatok lényegesen kedvezőbbek voltak. Ez is lehet aggasztó jelzés, elképzelhető, hogy sok család azért választja az eladósodást, mert nem tudja finanszírozni a napi kiadásait a jövedelméből a magas infláció és reálbércsökkenés miatt.
A babaváró hitelt 2248 házaspár igényelte júliusban 22,2 milliárd forint értékben. A kereslet lényegesen alacsonyabb, mint a megelőző években, de a 2023 eleji nagy visszaeséshez képest valamelyest nőtt. Ennél a hitelnél az év vége felé várható keresletnövekedés, mivel 2024-től jelentősen szigorodnak majd a feltételei.
A spekuláció egyre kevésbé éri meg
A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége visszaesett a korábbi hónapokhoz képest, amikor 10 milliárd forint feletti összegben vettek fel belőle. 499 szerződést írtak alá júliusban, a szerződött hitelösszeg pedig 7,6 milliárd forintra csökkent, ami nagyjából megfelel a korábbi években megszokottnak. Ez a jelenség azt látszik igazolni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelt valóban állampapírok (esetleg más értékpapírok) vásárlására használhatták fel az ügyfelek egyfajta lombardhitelként.
Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi szakértője emlékezetett arra, hogy Magyarországon lombardhitelből (értékpapír fedezetű hitel) tilos lakossági állampapírokat vásárolni, de szabad felhasználású jelzáloghitelből lehetséges. Az ilyen kölcsönök kamata 10 százalék körül volt a tavaszi hónapokban, miközben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 16 százalékot is fizetett, vélhetően ezt a különbözetet igyekeztek megnyerni azok közül sokan, akik felvették ezt a fajta hitelt. A magas - 20 millió forint körüli - átlagos hitelösszegek is ezt támasztják alá. Az elmúlt hónapokban viszont csökkent a lakossági állampapírok kamata, és a legújabb PMÁP-sorozatnál már 25 millió forintban limitálták a maximálisan jegyezhető mennyiséget, ez visszavetheti a nagy értékű ingatlanokra felvett hitelekből megvalósított állampapír-vásárlást.
Fogynak a betétszámlákról a megtakarítások
A háztartások bankszámláin lévő összeg eközben folyamatosan fogy, a betétek állománya július végére 11 776,8 milliárd forintra csökkent, ami több mint kétéves mélypont. Júliusban a háztartások több mint 154 milliárd forintot vettek ki a betéteikből, az év eleje óta 975 milliárd forintot meghaladó betétkivonás történt.
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része kénytelen felélni a tartalékait, de az is, hogy a magas infláció miatt egyre többen fektetik be a pénzüket értékpapírokba. Ezt a folyamatot olyan kormányzati intézkedések is ösztönzik, mint a júliustól kiterjesztett szociális hozzájárulási adó, amely a meglévő 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékot von el a betéti kamatokból.
A lekötött betétek átlagos kamata még júliusban is 12 százalék fölött volt, de a lakossági betétekre csak 4,7 százalékot fizettek a bankok. Ezek az átlagok magyarázatra szorulnak. A 12 százalékos átlagos kamatot a bankok betéti ajánlataiban nem lehetett megtalálni, csak bizonyos kiemelt ügyfélkör vehette igénybe meghatározott feltételek mellett. A bankok a nagyobb, vagyonosabb ügyfeleknél megoldották, hogy a júliusban még 15-16 százalékos jegybanki betétben kössék le a pénzt. A lakossági ügyfélkörnek néhány bank kínált kétszámjegyű betétkamatot, de a nagybankok betéti ajánlatai jellemzően 0 százalék körüliek maradtak.