2026-ban több mint 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Számukra még van lehetőség a februári döntés megváltoztatására: július 9-ig még egyetlen alkalommal módosítható a jelentkezési sorrend, ami akár a későbbi karriert is befolyásolhatja. Idén a felősoktatásba jelentkezők 19%-a a gazdaságtudományi, 18,5%-uk műszaki és informatikát, 17,8% pedig a pedagógus pályát jelölte meg a képzés tervezett irányaként.
Legtöbben tudatosan készültek és adták be jelentkezésüket a kiválasztott felsőoktatási intézménybe a februári jelentkezési határidőig, de az azóta eltelt 4 hónap alatt meg is változhatott az akkor még biztosnak tűnő döntés. Nekik július 9-ig van még lehetőségük arra, hogy a jelentkezési sorrendet módosítsák. Fontos tudni, hogy sorrendet csak egyszer lehet módosítani, és csak a megadott szakokat lehet előre-hátra mozgatni. Kivételt jelent, ha változatlan intézmény, szak és képzési rend mellett csak telephelyet vagy finanszírozási formát változtatnak.
Felmerül a kérdés, mikor érdemes sorrendet változtatni. A témáról Dr. Dietz Ferenccel, a Gábor Dénes Egyetem elnökével beszélgettünk.
- Ha változik a preferencia
Mivel a jelentkezés beadása és a ponthatárok kihirdetése között több hónap is eltelik, megváltozhatnak a jelentkezők preferenciái. Az eltelt időszak alatt a jelölt találkozik olyan véleménnyel, ami egy másik intézményt vagy szakot erősít meg. Akár néhány hónap is elegendő lehet arra, hogy a fiatalokban egy új karriercél fogalmazódjon meg, ami befolyásolhatja a jelentkezési sorrendet is. Ha például a gazdasági érdeklődés mellett szeretnénk egy erősebb informatikai hátteret szerezni, érdemes a gazdaságinformatikus szakirányt előbbre sorolni.
- A pontszámok más irányt mutatnak vagy változik az élethelyzet
Az érettségi és nyelvvizsga eredmények függvényében változhatnak az elvárások és lehetőségek, például az ösztöndíjas helyekre bejutás esélye. Az is előfordul, hogy a felvételi eljárás ideje alatt költözés vagy megélhetési nehézségek miatt a hallgató kénytelen munkát vállalni. Ha az egyetemi évek alatt bevételre van szüksége, érdemes megnézni, milyen olyan képzések vannak, amelyek mellett részmunkaidőben dolgozni is lehet. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak azok a felsőoktatási intézmények, ahol az ún. blended learning jegyében a hagyományos és digitális oktatás vegyesen van jelen a nappali képzésben is.
- Ha tudatosan készül az egyetem utáni munkavállalásra
Dietz Ferenc szerint bár nem új irány, de erősödő trend, hogy a hallgatók egyre tudatosabban készülnek a munkaerőpiacra. A tanulás melletti munka ezért már nemcsak a pénzkeresetről szól, hanem a gyakorlat mihamarabbi megszerzéséről is.
Azok a frissdiplomások, akik 2-5 év munkatapasztalattal rendelkeznek, egyértelműen jobban érvényesülnek a munkaerőpiacon – és ez a tendencia a mesterséges intelligencia térhódításával csak tovább erősödik. Az MI elsősorban az egyszerűbb – asszisztensi, juniori – feladatokat veszi át, ezért az a hallgató, aki már az egyetemi évek alatt saját szakterületén gyakorlatra tesz szert, a ranglétra második, harmadik fokán kezdhet diplomásként. Nem véletlen, hogy a tanulmányaik alatt már dolgozók megközelítőleg 73%-a olyan munkát végez, amely közvetlenül kapcsolódik szakterületéhez.
Változnak a munkaadók toborzási szokásai is: az Institute of Student Employers 2026-ban publikált elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakornoki pozíciók egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalatoknál. A munkaadók ugyanis kezdik újraértékelni a korai tehetséggondozás folyamatát, nagyobb hangsúlyt fektetve a tanulók toborzására – akár a frissdiplomásokkal szemben.
- Új információ, új képzés
Nem feltétlen a sorrendmódosítást érinti, de érdemes folyamatosan figyelemmel követni az új szakirányok indulását is. Saját példát említve Dietz Ferenc elmondta, hogy a Gábor Dénes Egyetem volt az első, aki a napjainkban egyre keresettebb dróntechnológiai specializációval indított mérnökinfomatikus mesterképzést indított, emellett a 2025/26-os tanévben a hazai egyetemek körében egyedülálló fintech specializáció is indult az egyetemen a gazdaságinformatikus alapképzés keretében.
A tanulás ma már nem huszonéves korig tart
Dr. Dietz Ferenc szerint a tanulás ma már nem 3-6 évre, hanem a lifelong learning jegyében egy életre szól. Akik ma szereznek diplomát, arra számíthatnak, hogy életük során 5-6 alkalommal váltanak majd karrierutat, akár szakmát is. Ezért is fontos, hogy olyan alapkészségeket, soft skilleket sajátítsanak el egyetemi éveik alatt, mint a problémamegoldés, a kritikus gondolkodásmód vagy éppen a hatékony és együttműködésen alapuló kommunikáció. Ezek azok a kompetenciák, amelyek nemcsak az első munkahely megszerzésében, hanem a folyamatos alkalmazkodásban és megújulásban is segítenek, különösen a mesterséges intelligencia korszakában.