Mi okozhatja a stresszt a közlekedésben?

A közlekedők számtalan stresszfaktorral szembesülnek az utakon: egy Magyarországon készített felmérés szerint leginkább a türelmetlen, agresszív vezetőtársak (59 százalék), a szabálytalan sofőrök (58 százalék) és a rossz minőségű utak (37 százalék) bosszantják a forgalomban részt vevőket, de a dugók, illetve a mikromobilitási eszközök jelenléte az utakon szintén kellemetlenséget okoznak számukra. A válaszadók többsége a stressz elkerülésére alkalmazott módszerek között az agresszív autósoktól való távolságtartást, a zene-, és a podcasthallgatásban való elmerülést említette.

A konferencián Bói Loránd, közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár elmondta, egy város infrastruktúrája akkor lesz hatékonyabb, stresszmentesebb, ha előbb megteremtjük az alternatív közlekedési módok támogatását, és csak ezek után gondolkozhatunk esetleges kitiltásokon.

A McKinsey nagyvárosi közlekedésről készített kutatása szerint a legtöbben továbbra is autóval vágnak neki útjuknak: 45 százalék elsősorban magángépkocsival, 23 százalék közösségi közlekedéssel, 16 százalék mikromobilitási eszközzel, 14 százalék pedig gyalogosan jut el a célállomásához. 2020-ban a magyar lakosság 16 százaléka kerékpározott a hétköznapokon, melyhez jelenleg 4000 önálló kerékpárút áll rendelkezésre Magyarországon.

A közlekedés részei a mikromobilitási eszközök is

Sokan stresszfaktorként jelölték meg az utakon jelenlévő kerékpárokat, pedig a mobilitási forradalom részeként a közelmúltban további új közlekedési eszközök jelentek meg: elektromos kerékpár, segway vagy az elektromos roller. Ezek a járművek már napi szinten részt vesznek a forgalomban, azonban gyakran rendezetlen körülmények között jelennek meg a közutakon. A jövő itt van, a közlekedéssel foglalkozó szervezeteknek és szereplőknek pedig tevékenységüket ezt szem előtt tartva kell folytatniuk.

A Magyar Autóklubnak számos teendője van a stresszmentes közlekedés kialakításában Hatala József, a szervezet elnöke szerint. Ezek közé tartozik a közlekedők edukálása, hiszen nem csak a szabályok ismerete a fontos, tisztelni kell a másikat és fejleszteni kell a közlekedési kultúrát. A forgalomban részt vevőknek megfelelő jogi szabályozással meg kell osztoznia az útfelületen. A MAK ebben is igyekszik segítséget nyújtani – közlekedésbiztonsági kampányaik mellett a segélyszolgálati tevékenységet például már a kerékpárosokra is kiterjesztették.

Barcelona és a mikromobilitás

A spanyol RACC mobilitási klub évente két felmérést végez a barcelonai kerékpárosok és mikromobilitást használók körében azzal a céllal, hogy biztonságos helyszínt biztosítsanak a közlekedők számára, és objektív információkat szolgáltassanak a döntéshozóknak.

A szervezet technikai vezetője, Cristian Vollath a szakmai konferencián egyebek mellett arról beszélt, hogy Barcelona vezetése az elmúlt években jelentősen fejlesztette a biciklis infrastruktúrát, a kerékpárutakat az elektromos rollerek is használhatják. A városban 2007 óta kiterjedt önkormányzati kerékpár-megosztó hálózat működik, jelenleg 142,000 regisztrált felhasználóval, akik 7000 biciklit, köztük 3000 elektromos kerékpárt vehetnek igénybe 519 dokkolóállomáson. Noha 2020 eleje óta az e-roller megosztók ki vannak tiltva Barcelonából a balesetveszély miatt, a város egy olyan új szabályozást készít elő, amely lehetővé tenné a visszatérésüket.

A katalán fővárosban az e-rollerrel közlekedők 67 százaléka, míg a biciklisek 50 százaléka 30 év alatti. Ahogyan hazánkban, úgy Barcelonában is elsősorban rövidebb utakon használják a mikromobilitást: az elektromos rolleresek 60 százaléka, a biciklisek 50 százaléka kevesebb, mint öt kilométert tesz meg egy út alkalmával. Fontos információ, hogy az e-rollereket érintő balesetek aránya háromszor annyi, mint a kerékpárok esetében.

Rekordszámú mikromobilitási pont Budapesten

A magyar főváros mobilitásfejlesztésével kapcsolatban tartott előadásában Kofrán Gergely, a BKK Megosztott Mobilitás és Ágazati Stratégiák osztályvezetője kiemelte, céljuk, hogy a megosztott mikromobilitás rövid utazások esetében váltsa ki az egyéni gépjárműhasználatot, hosszabb utak esetében segítse a közösségi közlekedésre való ráhordást, legyen minél nagyobb lefedettsége a külvárosokban, azaz biztosítson vonzó alternatívát az egyéni gépjárműhasználatnak.

Budapest az egyik legtöbb mikromobilitási ponttal rendelkező város a világon. Kofrán Gergely szerint ezért fontos lenne egy olyan kombinált fővárosi mobilitási szolgáltatáscsomag kialakítása, ami az egyéni gépjárművel szemben versenyképes lehet eljutási idő, elérhetőség, megbízhatóság, hozzáférhetőség és megfizethetőség szempontjából.

A Jövő Mobilitása Szövetség meglátása szerint tovább javulhatna a közlekedés, ha a lakossági parkolási zónákban a carsharing autók is parkolhatnának. Kárpáti András, a szövetség elnöke a vállalati mobilitásról szólva hangsúlyozta, hogy az ESG szempontok jelentősége a nagyvállalatok után a kis- és középvállalkozásokat (kkv) is el fogja érni. Sok helyen már zajlik a céges autóflotta elektrifikációja, egyre többen használnak megosztott és mikromobilitási eszközöket, vagy éppen vouchert az autómegosztó szolgáltatásokhoz. Kárpáti András ismer olyan céget, ahol 8 munkavállalóra mindössze négy céges autó jutott, de a költségcsökkentés mellett sikerült megoldaniuk, hogy mindig jusson közlekedési eszköz annak, akinek épp szüksége van rá – köszönhetően egy innovatív, átfogó vállalati közlekedési koncepció kapcsán a fenntartható mikromobilitási és megosztott járműveknek.

A Jövő Mobilitása Szövetség fontosnak tartja, hogy a közlekedés fenntarthatóbbá, jobbá és élhetőbbé, sőt élménnyé váljon. „Feladatunk az új lehetőségek és megoldások minél szélesebb körű megismertetése. Törekvésünk, hogy minden útra és útszakaszra a lehető legmegfelelőbb, leghatékonyabb közlekedési módot válasszuk, választhassuk” – tette hozzá a szövetség elnöke.