Először tanácskoznak Budapesten az innováció földrajzának kutatói

Miért számít még mindig a lokáció az innovációs gazdaságban? Erre a kérdésre is választ ad a GeoInno 2026, az Innováció földrajza konferenciasorozat 8. alkalma, amely először érkezett Kelet-Közép-Európába, és ma kezdődik a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A mesterséges intelligencia és a gyors digitalizáció korszakában a földrajzi adottságok, az intézmények és az, ahogyan a tudás áramlik, továbbra is meghatározzák, hol és hogyan jön létre az innováció. Ebből a kiindulópontból szervezik meg január 28–30. között a GeoInno 2026 nemzetközi konferenciát, amely vezető kutatókat hoz Budapestre a Corvinusra, hogy az innováció térbeli összefüggéseiről, a növekedésről, az egyenlőtlenségekről és a technológiai változásról beszélgessenek.

Az esemény célja, hogy összekapcsolja a nemzetközi szakértőket a gazdaságföldrajz, a regionális tudomány, a közgazdaságtan, a menedzsment, a szociológia és a hálózatkutatás területeiről, és új nézőpontokat adjon arról, hogyan működnek együtt térben a különféle innovációs szakterületek.

A programban szerepelnek többek között az okosvárosok innovációs ökoszisztémáival foglalkozó szekciók, a kkv-k és a közfinanszírozású kutatás együttműködésének dinamikáját vizsgáló előadások, az élelmiszer- és gyógyszeripari innováció földrajza, valamint a globális és helyi ellátási láncok kölcsönhatásai. Külön panelbeszélgetések foglalkoznak a mesterséges intelligencia innovációban betöltött szerepével: ezekben vállalati és akadémiai vezetők is megszólalnak többek között az IBM, a KPMG, a Budapesti Corvinus Egyetem, a bécsi Complexity Science Hub és a svédországi Lund Egyetem képviseletében.

A résztvevők között szerepel többek között César Hidalgo adattudós, aki a gazdasági komplexitás témájában végzett munkájáról ismert a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Toulouse-i Egyetemen; Johannes Wachs innovációkutató a Corvinusról; Ignácz Péter, a KPMG gépi tanulással foglalkozó szakértője; valamint Carolina Castaldi, az Economic Geography tudományos folyóirat szerkesztője és az Utrechti Egyetem professzora.

„A konferencia felhívja a figyelmet arra, hogy az innováció nemcsak előnyökkel jár: összetett folyamat, amely kockázatokat, sőt akár káros következményeket is hordozhat. Az MI gyors terjedése, a globális kereskedelem átalakulása, a globalizáció és a zöld átmenet egyre több új kihívást teremt ezen a területen, és több kutatásra van szükség a megértésükhöz. A legfrissebb eredmények és a lehetséges megoldási irányok bemutatásával a konferencia segíti a politikai és gazdasági döntéshozókat abban, hogy tisztábban lássák az innováció összetett hatásait. Büszke vagyok arra, hogy Közép- és Kelet-Európában elsőként rendezhetjük meg ezt az eseményt Budapesten, a Corvinuson" – mondta Bruno van Pottelsberghe innovációkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, az esemény házigazdája.

A konferencián kiemelt plenáris előadások is elhangzanak: Beata Javorcik, az Oxfordi Egyetem professzora a szankciók nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról beszél, míg Lars Coenen (Western Norway University of Applied Sciences és Bergeni Egyetem) a helyalapú kísérletezés szerepét mutatja be innovációs laborokban és városi negyedekben. A regionális gazdasági dinamika témájában a vállalkozói tevékenység mikroföldrajzáról lesz szó az egyenlőtlenségek által meghatározott városokban (Luisa Gagliardi, Bocconi Egyetem), valamint a tudásáramlások feltérképezésének oksági megközelítéseiről a stratégia és a közgazdaságtan metszéspontjában (Lee Fleming, Kaliforniai Egyetem, Berkeley).

Hirdetés átugrása →