Vir volt az idei nyári főszezon abszolút sztárja a Horvátországba utazó magyarok körében a Szallas.hu foglalási adatai szerint. A vendégek jellemzően az utazás előtt legalább 3 hónappal foglalták le szállásukat nyaralásukhoz, és a legtöbben hétfői napon érkeztek. A legkeresettebb úti célokban nem volt vita: Vir mellett Crikvenica és Selce volt idén a legvonzóbb desztináció. A családok többsége 370 ezer forintnál többet, a párok zöme 70–270 ezer forintot költött szállásra a portál adatai szerint.
A főszezonban Horvátországban pihenő magyar vendégek felénél az előfoglalási idő legfeljebb 123 nap volt – derült ki a Szallas.hu nyári összesítéséből. „A súlyozott átlag ennél valamivel alacsonyabb, 102 nap, de az adatok összecsengenek: a többség már hónapokkal korábban lefoglalta szálláshelyét – magyarázta Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. – Ugyanakkor az utazás hónapjában is sokan döntöttek: a foglalások közel negyedét legfeljebb az érkezés előtt 29 nappal foglalták le."
A párok számára az apartman mellett a hotel is vonzó
A főszezonban a párok 63 százaléka apartmant választott Horvátországban, míg 29 százaléka hotelt – jellemzően négycsillagos kategóriát (51%). Ellátást harmaduk kért, leginkább félpanzió formájában. A leggyakoribb átlagos tartózkodási idő körükben öt éjszaka (22%), de a hétéjszakás utak is gyakoriak (20%). A párok 36 százaléka 170-270 ezer forint kosárértekben foglalt szállást, 27 százalékuk 70-170 ezer forintért. 270-370 ezer forint kosárértékben a párok 17 százaléka, 370 ezer felett a 15 százalékuk foglalt szálláshelyet. 70 ezer forint alatti kosárértékről csak a párok foglalásainak 5 százaléka szólt.
A családoknál az apartman még hangsúlyosabb
A családos foglalások 73 százaléka apartmanba szólt, hotelbe már csak 19 százalékuk foglalt – leginkább háromcsillagos kategóriába (56%). Ellátást csak minden ötödik családos kért. Az utazás hossza hasonló a párokéhoz: a hét- és az ötéjszakás nyaralás volt a legjellemzőbb. Esetükben a foglalások 25 százaléka 7 éjre, 22 százaléka 5 éjszakára szólt. A szállásfoglalás kosárértéke 40 százalékuknál meghaladta a 370 ezer forintot. 24 százalékuk kosártéke 170-270 ezer forint között volt, és szintén 24 százaléknál 270-370 ezer forint közé esett. 170 ezer forint alatti kosárérték a foglalások kb. 11 százalékánál fordult elő.
Vir, Crikvenica és Selce vonzereje vitathatatlan
Egyöntetű a legkedveltebb úti célok sikere. „A párok és családok is ugyanazokat a településeket foglalták a legnagyobb arányban – magyarázta Kelemen Lili. – A főszezonra szóló foglalási adataink alapján Vir, Crikvenica és Selce a legnépszerűbbek." Ebből adódik, hogy régiós bontásban a Kvarner-öböl és Dalmácia – Zadar régió a magyar vendégek kedvence. Nem véletlen: Vir, a Zadar régió egyik ékköve, könnyen megközelíthető szigetként kristálytiszta vizű öbleivel és változatos szálláslehetőségeivel csábít. Crikvenica és Selce pedig a Kvarner-öbölben kínálnak mediterrán hangulatot: előbbi hosszú, homokos és aprókavicsos strandjaival, pezsgő sétányaival hódít, míg Selce nyugodtabb, autentikus élményt és családbarát strandokat kínál. A portál adataiból az is kiderült, hogy a legtöbb magyar hétfőnként és szombatonként kezdte meg horvátországi vakációját, a hazautat tekintve pedig szombat és vasárnap volt a legforgalmasabb.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a főszezont követően, még szeptemberben is érkeznek magyar vendégek Horvátországba. A páros utazók aránya erősödik ebben az időszakban, a teljes horvátországi foglalás felét adják, míg a főszezonban ez 22 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a családosok aránya az utószezonban 24 százalék, míg a főszezonban 58 százalék volt. „Ez a trend a tanévkezdéssel magyarázható" – tette hozzá a sajtószóvivő. Ebben az időszakban népszerűségben Crikvenica tör az élre az előfoglalások alapján.
Ezért szeretik Horvátországot a magyarok
A Szallas.hu horvát utazási terveket vizsgáló idei online felmérése szerint a magyarok leginkább a gyönyörű tengerpartok és a lenyűgöző természeti környezet miatt választják Horvátországot, mindkettőt a válaszadók 20%-a említette. Szintén sokan értékelik a kedvező távolságot autóval (15,8%), hiszen az Adria pár óra alatt elérhető Magyarországról. A megszokott és jól bevált úti célok biztonságát (7,8%) és a kedvező ár-érték arányt (7,7%) is sokan hangsúlyozták. Emellett a kulturális élmények, a családbarát környezet és a gasztronómia is hozzájárul Horvátország népszerűségéhez.
A családok saját bevallásuk szerint leggyakrabban 200–500 ezer forint közötti összeget fordítanak szállásra, ezen belül a 200–300 ezer forintos értékkategória a legnépszerűbb (22,9%). Ugyanakkor 13,7%-uk félmillió forintnál is többet tervezett költeni szállásra, ami jóval magasabb arány, mint a pároknál.
A párok ezzel szemben - már csak a kisebb létszám miatt is - jellemzően kisebb szállásköltséggel kalkuláltak: több mint felük (53%) 150–300 ezer forint közötti összeggel tervezett, ezen belül a 150–200 ezer forint közötti költés volt a legjellemzőbb válasz (28%). Mindössze 2% mondta, hogy 500 ezer forint felett költene szállásra.
A felmérés hátteréről:
A közlemény a Szallas.hu saját foglalási adatait tartalmazza, illetve az „Ezért szeretik Horvátországot a magyarok" alcímmel jelzett rész a portál online felmérésének eredményeire támaszkodik, melyben közel 800 fő vett részt. A kérdőív kitöltése 2025. 05. 07-től 05. 20-áig zajlott. A mintavétel ugyan nem reprezentatív Magyarország lakosságára nézve, de a felmérés eredményei összecsengenek a portál foglalási adataival, így alkalmasak a főbb trendek és attitűdök szemléltetésére.
KERETES
A legkedveltebb horvátországi úti célok magyarok körében az idei főszezonban a Szallas.hu foglalási számai alapján:
1. Vir (Dalmácia - Zadar régió)
2. Crikvenica (Kvarner-öböl)
3. Selce (Kvarner-öböl)
4. Starigrad (Dalmácia - Zadar régió)
5. Zadar (Dalmácia - Zadar régió)
6. Bibinje (Dalmácia - Zadar régió)
7. Rovinj (Isztria)
8. Njivice (Kvarner-öböl)
9. Vodice (Dalmácia – Šibenik régió)
10. Makarska (Közép-Dalmácia)
A magyar vendégek foglalásainak megoszlása a horvát turisztikai régiók között az idei főszezonban, a Szallas.hu foglalási számai alapján:
1. Kvarner-öböl: 36,3%
2. Dalmácia – Zadar régió: 26,5%
3. Isztria: 13,7%
4. Dalmácia – Split régió: 13%
5. Dalmácia – Šibenik régió: 5,7%
6. Lika–Karlovac régió: 3,2%
7. Dalmácia – Dubrovnik régió: 1,2%
8. Közép-Horvátország: 0,2%
9. Szlavónia: 0,2%