Milyen tendenciák jellemzik a gazdasági jog területét, mennyire bővül a piac, és melyek a legfontosabb ügytípusok nálatok?

 

Dr. Parragi Edina: A mi irodánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy mindhármunknak nagyon különböző a múltja. Marc-Tell Madl nemzetközi ügyvédi irodákban és a PWC-nél dolgozott évtizedeken át, így nagyon sok nemzetközi multicéggel került kapcsolatba. Én 17 éve indítottam első ügyvédi irodámat, és sokkal jobban beleláttam a magyar vagy Magyarországon alapított külföldi tulajdonú cégek életébe, ügyeibe. Kovács M. Attila pedig az egyik legnagyobb magyarországi ügyvédi irodában dolgozott egy évtizedig. Csak nyáron indult az MPK ügyvédi társulás, de ismertük egymást, hiszen egy korábbi munkahelyünkön együtt voltunk. Pontosan a jó szakmai és személyes kapcsolatra alapozva döntöttünk úgy, hogy onnan kiválva, hármunk külön ügyvédi irodájára alapozva csinálunk egy ügyvédi társulást. Mindhárman specializálódtunk egy-egy területre, így sok különböző típusú ügynél megvan a kellő szakértelmünk és gyakorlatunk, de be tudunk kapcsolódni egymás munkájába is.

Elsősorban gazdasági joggal foglalkozunk. Azt érzékeljük, hogy komoly az erősödés a magyar gazdaságban, és egyre többen befektetnek, vállalkoznak. Tavaly óta új tendencia, hogy a cégalapítások is egyre gyakoribbak. Érdekes módon ez nemcsak a fiatalabb korosztályra és a startupvilágra jellemző, egyre látványosabb az 50 körüli korosztály megjelenése. Az ingatlanfellendülés pedig új, nagy volumenű ügyfélkört hoz be az irodába. A harmadik szegmens a családi vállalkozásokhoz kapcsolódóan a számukra mind nagyobb kihívást jelentő utódlás. Mi ezt a gyakorlatban is csináljuk, egészen nagy magyarországi cégekkel dolgozunk együtt ezen a területen.

 

Dr. Marc Tell Madl: Én úgy látom a piac három különböző szegmensre: kormányzati, multinacionális és hazai vállalkozásokra osztható. A nemzetközi cégek közül ki kell emelni az autógyártást, mint leggyorsabban fejlődő területet, a hazai piac tekintetében pedig a kiskereskedelmet és az ingatlanberuházásokat. Visszatérve az MPK-ra, három dolgot még kiemelnék. Az egyik, hogy nemcsak a megfelelő képességünk van meg nagyon különböző jogi területeken, de emberileg is jól kijövünk egymással. A másik a felépítésünkből is adódó attraktív árazásunk. A harmadik pedig az, hogy „pereskedünk is”. Azt gondolom ugyanis, hogy a jogi tanácsadást is úgy lehet igazán hatékonyan végezni, ha van rálátásunk arra, hogy mi történik jogviták esetén, és hogyan tudjuk eredményesen képviselni ügyfeleinket a bíróságon.

 

Dr. Kovács M. Attila: Eleve, ha ügyleteket tárgyalunk sokkal könnyebb úgy megelőzni a vitákat, hogy láttunk már vitát. Az adott szituációban ugyanis már előre érzékeljük, hogy mely pontokból fejlődhet ki vita, így már az elején el lehet varrni ezeket a szálakat. Pontosan ezért fontos a peres tapasztalat, ami máshol irodáknál nem feltétlenül jellemző. A nagy nemzetközi ügyvédi irodák esetében például gyakorlatilag külön emeleten ülnek a peres és a tranzakciós jogászok, és szinte alig találkoznak egymással.

Én egyébként az egyik legnagyobb magyarországi ügyvédi irodában, a Freshfields Bruckhaus Deringernél kezdtem gyakornokként, és 10 évig ott dolgoztam. Elsősorban szabályozással foglalkoztam, a gyógyszeripar és az energetikai területen. Különböző szakterületünkből adódóan mindhárman picit más perspektívából látjuk a magyar piacot. Én, aki szabályozási területről érkeztem, azt látom, hogy az ügyek egyre komplexebbek. Ha például egy energetikai beruházásról beszélünk, ennek van energetikai, környezetvédelmi, építésügyi dimenziója és ezeket a területeket komplexen át kell látni, hogy tanácsot tudjunk adni. Nagy veszély rejlik abban, ha valaki egy szűk területre specializálódik, mert ekkor előfordul, hogy más területeken nem mindig veszi észre a lényeges problémákat. Nálunk azonban a túlspecializálódás széleskörű tapasztalatunkból sem fenyeget.

 

Hárman vagytok partnerek, mennyire általános és optimális ez a felállás?

 

P. E.: Nem tudom, mennyire jellemző. Sok ügyvéd dolgozik együtt másokkal, de a leggyakoribb, amikor lényegében csak rezsiközösségről van szó. Nálunk ez sokkal többet jelent. A három iroda alapított egy ügyvédi társulást, közösen építjük fel a brandet, együtt jelenünk meg a piacon, együtt dolgozunk. Hiszünk abban, hogy tudjuk ötvözni hármunk tudását, így komplexebb és jobb szolgáltatást tudunk nyújtani az ügyfeleknek.

 

M-T. M: Egy rezsiközösség nem elég ehhez, mi abban hiszünk, hogy gyorsan fejlődni csak csapatban lehet, szorosan együttműködve. Nagyon fontosnak tartom a transzparenciát, hogy nálunk teljes open book rendszer működik, mindegyikünk mindent lát, mindent tud. És természetesen nagyon korrekt az elszámolásunk. Már-már a privát életünk sem titok egymás előtt.

 

Ha ennyire szorosan együtt dolgoztok hárman, nyilván nagyon fontos, hogy mennyire tudjátok egymást kiegészíteni, mennyire kompatibilis a mentalitásotok. Hogyan kell ezt egyébként elképzelni, minden ügyön hárman dolgoztok?

 

M-T. M: Amikor reggel találkozunk, általában jókedvűen lépek be az irodába. Ez már önmagában fontos dolog. De komolyra fordítva, egy ügyön általában ketten dolgozunk. Az ügyfelet vagy az ügyet többnyire egyikünk ismeri már régebb óta, de jellemzően ketten megyünk. Lehet, hogy az egyikünk egy kicsit nyugodtabb, a másik lendületesebb, vagy éppen szenzitívebb, így jól kiegészítjük egymást. Ez egy jó kombináció, két különböző álláspontot jól össze tudunk hangolni. Ha hárman mennénk, az sok lenne, túl dominánsak lennénk.

 

K. M. A.: Ami még nagyon fontos, hogy a nagy nemzetközi irodákkal szemben nálunk nincs hierarchia, mindhárman egyenrangú társak vagyunk. Jó együtt gondolkodni, szeretünk ügyekről beszélni.

 

Talán még ebédelni is együtt jártok...

 

M-T. M: Igen, ehhez kapcsolódik jóformán az egyetlen konfliktusunk is. Ők mindig ugyanabba a két közeli kisvendéglőbe akarnak menni, de én már unom a török meg az olasz ételeket is.

 

P. E.: Nálunk az sem jellemző, hogy valamelyikünk inkább akvirál, a többiek pedig dolgoznak. Ebből a szempontból is kiegyenlített az együttműködésünk, mindegyikünk folytatja mindkét tevékenységet. Amikor elhatároztuk, hogy megalakítjuk a MPK ügyvédi társulást, megegyeztünk, hogy hárman indulunk, és hárman maradunk partnerek. Többen jelezték, hogy szeretnének velünk dolgozni, és akarjuk is bővíteni a csapatot, de partneri státuszban egyelőre hárman maradunk.

 

M-T. M: Fontos cél a brandépítés, hogy a nemzetközi megbízók is megismerjenek bennünket. De túl nagyra nem akarunk nőni, szerintem hosszútávon a 10-12 fős létszám az, amivel még meg tudjuk őrizni a rugalmasságunkat és az előnyeinket.

 

Ha már említettétek az akvirálást, milyen módszerekkel lehet a leghatékonyabban új ügyfeleket szerezni?

 

P. E.: Hál’ istennek, amikor elkezdtük a közös munkát, jöttek a régi ügyfeleink, akik már ismerték valamelyikünket. Nem a brandet keresték, azt még csak építjük, hanem a személyt. De az egyik ügy hozza a másikat, így még arra sem volt időnk, hogy a saját marketingünkkel foglalkozzunk.

 

M-T. M: Lerágott csont, de a legjobb reklám a jó munka. Ebben szerintem nincs vita. Csinálunk szemináriumot nagy bankokkal, sok rendezvényen veszünk részt. Szerintem nincsen egyetlen üdvözítő módszer, legalább négy-öt területen aktívnak kell lenni. De az igazi, amikor az ellenfél mondja, hogy ez egy jó ügyvéd cég, és legközelebb nekünk ad megbízást.

 

Mi kell ahhoz, hogy kialakuljon a jó ügyfél-ügyvéd kapcsolat, akár évtizedekre is?

 

P. E.: A két évtizedes ügyvédi tapasztalatom alapján azt mondhatom: mindegy hogy egy nagy multit képviselsz, egy kisebb céget vagy egy magánszemélyt, ami nagyon fontos, az a figyelem. Mindenkinek fontos a figyelem és az, hogy megoldásközpontú vagy. Fontos a gyors reagálás, ne legyenek hosszú határidők, és az, hogy alternatívákat kínálj az ügyfélnek, amiből ő tud választani. De ugyanannyira fontos a személyiség. Ahogy szabad ügyvédválasztás van, úgy szabad ügyfélválasztás is van. így ha valakivel akár személyisége, akár morálja miatt nem tudunk együtt dolgozni, akkor nem vállaljuk el az ügyet. Szeretünk kreatívan megoldani ügyeket, nem csupán végrehajtani az ügyfél utasításait.

 

Melyek azok a területek, ahol a digitalizáció megváltoztatja az ügyvédi munkát?

 

P. E.: Azt gondolom, hogy a digitalizáció az ügyvédek között is szelektál. Ma már szinte minden elektronikusan történik, a cégeljárástól a bírósági ügyintézésen keresztül az ingatlan-nyilvántartásig. És ebbe az új világba nem tud mindegyik kolléga bekapcsolódni. Érdekes megfigyelni, hogy a digitalizáció sokszor több és precízebb munkát követel meg, de nagyon meggyorsítja az ügyeket, eljárásokat.

 

K. M. A.: Az ügyvédi munkára nagyon sok szempontból hat a digitalizáció. Az egyik a különböző eljárások. Ez egy külső kényszer, ha valamelyik területen bevezeti az állami hatóság, akkor ahhoz alkalmazkodni kell, hiszen különben kiszorul a cég a piacról. A másik, hogy a belső folyamatokat hogyan gondolja újra, hogyan alakítja át az ügyvédi iroda. A dokumentumkezelés vagy a szerződések összehasonlítása területén például fontos hatása lehet a digitalizációnak. Lejjebb lehet ugyanis szorítani az emberi tévedés lehetőségét. Adott esetben egy iroda szerződésállományát is könnyebb összehasonlítani, sőt a korábbi hasonló eseteket alapul véve árazni is pontosabban tudunk. Ügyfélszempontból pedig az egyik legfontosabb terület az adatvédelem. Az adatokat, amelyeket kezelünk IT-szempontból is komolyan kell védenünk. A jövő májusban bevezetendő új EU-s adatbiztonsági szabályozás miatt ez a kihívás pedig csak nő.