Fák és felfedezők szigete

Nehéz elhinni, hogy másfél budapestnyi területen közel egy teljes országnyi domborzati változatosság megtalálható – pedig Madeirán hegyek és völgyek, csatornák és erdőségek, tengerpart és városok egyaránt elférnek.

A Portugáliához tartozó szigetre már megérkezni is külön élmény, hiszen leszálláskor a repülőgépek a tengerpart mentén végigvezető kifutópályán landolnak, olyan érzést keltve, mintha egyenesen a vízre szállnánk le. Szerencsére a kibővített és alaposan felújított kifutópálya tökéletes biztonságot nyújt, és a folyamatosan növekvő forgalom kiszolgálása érdekében immár képes a nagyobb utasszállítók fogadására is.

Nevét a sziget a 15. század elején afrikai útra induló, ám véletlenül idetévedő felfedezőktől kapta, akiknek a szigetre pillantva a „fa” (portugálul madeira) jutott eszükbe. A portugálok aztán gyorsan felismerték a Lisszabontól ezer kilométerre fekvő sziget stratégiai jelentőségét, és nekiálltak lakhatóvá tenni a sziklás-hegyes terepet. Első lépésként az öntözésről kellett gondoskodniuk, így északról délre futó csatornákat építettek – ezeket ma levadaként ismerjük, és háromezer kilométeres hálózatuk nemcsak a vízgazdálkodásban tölt be jelentős szerepet, hanem kiváló túraútvonalként is szolgál.

Megjelentek az első ültetvények, és felismerve a cukornádban rejlő gazdasági lehetőségeket, Funchal virágzásnak indult. Ismertségét tovább növelték az itt rendszeresen megálló tengeri hajók, amelyek komoly kereskedelmi forgalmat hoztak ide.

 

Kereskedők, arisztokraták

A következő fontos állomás, épp a tengerészeknek köszönhetően, a madeirai bor volt – aminek készítését véletlenül fedezték fel. A hajósoknak eladott madeirai borok ugyanis az Indiáig tartó úton rendre megromlottak, ezért először cukornádpárlattal javították eltarthatóságukat. Ennek köszönhetően nemcsak hogy kibírta az utazást, hanem a meleg, párás levegő hatására teljesen új ízek és aromák születtek, amelyeket aztán a szárazföldön is igyekeztek utánozni.

A madeirát ma már fűtött helységekben tárolt fémtartályokban, gőzzel teli szobában és fahordóban, vagy kint a napon is érlelhetik. A 18. század óta a hozzáadott párlat szerepét pedig a brandy vette át.

Közben a kereskedők után az arisztokraták is felfedezték maguknak a szigetet. Látványos villákat, kastélyokat építettek, hogy ide húzódjanak az európai tél elől. A repülés fejlődősével aztán egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé a különleges sziget, amelyet szerencsére még így sem rontott el a tömegturizmus.

Magasan és mélyen

Madeirán idilli körülmények között pihenhetünk, vagy tölthetjük aktívan nyaralásunkat. Legmagasabb hegye az 1862 méter magas Pico Ruivo, de a turistáknak inkább a Pico do Areeirót ajánlják, nem sokkal alacsonyabb, viszont csaknem a csúcsig autóút vezet.

A hatalmas kiterjedésű babérerdők segítségével pedig jóval a történelem előtti időkbe ugorhatunk vissza. A jégkorszak előtt ugyanis ez a fafaj uralta Európa erdőit, ám a hideg miatt kipusztult, csak itt, az óceán közepén maradt meg eredeti formájában.

Funchalban látványos botanikus kertet találunk, ahova legszívesebben mindennap visszatérnénk, hogy bevessük magunkat a látványos alakzatokba rendezett, a világ minden tájáról érkező növények színkavalkádjába. Hasonló egyveleg várja a látogatót a helyi piacon is, ahol megtalálható például a fekete kardhal, a sziget legismertebb, kimondottan ízletes húsú hala, amelyet még senki nem látott élve, ugyanis több száz méter mélyről horgásszák, a felszínre érve pedig egész egyszerűen összeesik a nyomáskülönbség hatására.

Ha fekete kardhalat nem is, de egyéb tengeri és óceáni élőlényeket viszont láthatunk a Madeira Aquariumban, sőt akár búvárruhában is bemerészkedhetünk az üvegfalú medencébe. A kevésbé merészek pedig bálna- és delfinlesre indulhatnak. Akit pedig elkerül a tériszony, az a világ második legmagasabb üvegpadlójú kilátóján, az 589 méter magas Cabo Girao Skywalkon csodálhatja meg a körülette magasodó hegyek látványát.

 

A legismertebb portugál

A tengerpart a magas sziklák miatt sajnos nem alkalmas fürdésre, kivéve Prainha parányi, vulkáni köves strandját Sao Lourenco mellett. Kárpótlásként viszont kiváló természetes medencéket találunk Porto Moniz közelében. Ha esetleg a helyi építészeti emlékek iránt érdeklődnénk, Santanában képeslapra illő, jellegzetes nádtetejű házakat találunk.

Esténként a kiváló helyi ételek és portugál borok még jobban élvezhetők, ha zenei aláfestéssel érkeznek – és Madeirán, csakúgy, mint Portugáliában bárhol, könnyen találunk fadozenekart. A tipikus, melankólikusan szomorú dalokat speciális énektechnikával előadó énekes és a 12 húros portugál gitár duója felejthetetlen élmény.

Aki netán Cristiano Ronaldo elkötelezett rajongója, az nemcsak napjaink leghíresebb portugáljának, Madeira díszpolgárának szülőházát, múzeumát és bronzszobrát tekintheti meg, hanem a nevét viselő szállodát is Funchalban – de olyan tervekről is szólnak hírek, hogy a fentebb említett repülőteret szintén a híres 7-es mez tulajdonosáról akarják elnevezni.

 

Hasznos tudnivalók

Árak: Portugália tartományaként a hivatalos fizetőeszköz itt is az euró, az árak pedig nagyjából megegyeznek az anyaország szárazföldi területeivel – vagyis nagyjából az itthon megszokottakkal.

Megközelítés: közvetlen járat híján Madeira itthonról csak átszállással érhető el. Lisszabonból naponta többször is indulnak gépek, de Európa számos városából is közlekednek ide hagyományos és diszkont légitársaságok.

Szálláshelyek: bőséges a választék mind nemzetközi, mind portugál brandekből, de aki igazán autentikus környezetre vágyik, keresse a Quinta da Madeira tanúsítvánnyal ellátott helyi szállásokat.

Mikor érdemes utazni? Madeira kellemes klímája gyakorlatilag egész évben tavaszias, enyhe időt jelent, extremitások nélkül, így nyáron hűsölni, télen melegedni érkezhetünk oda.

Hirdetés átugrása →