Több mint ezermilliárd forint volt október végén Magyarországon abszolút hozamú alapokban, ez komoly növekedés, az öt évvel ezelőtti összeg majdnem két és félszerese. Ez az egyik legizgalmasabb, de egyben a legnagyobb kockázatú alapfajta a piacon. Valamelyest rokona az úgynevezett hedge fundoknak, amelyek néha eljutnak a napi hírekbe, például amikor az OTP esésére játszottak a Lehman-válság közepén (shortolták). A hedge fun-doknak tulajdonítják időnként valamely deviza bedőlését is, mint annak idején Soros György Quantum Fund-jának az angol font összeomlását.

 

Az abszolút hozamú alapok a hedge fundokhoz hasonlóan általában nagyon széles palettán fektethetnek be, különböző kontinenseken, országokban, ágazatokban, részvényeket, kötvényeket, devizákat, árupiaci termékeket, ingatlanokat vehetnek. Ettől még akár vegyes alapnak is nevezhetnék őket, de általában shortolhatnak is, azaz nemcsak valaminek az áremelkedésére játszhatnak vétellel, hanem az esésére is, eladással.

 

Hozam és kockázat

 

Abszolút hozamú alapnak azonban azért hívják őket, mert nem arra törekszenek, hogy valamilyen indexhez képest legyen jó a teljesítményük, mint számos részvényalap, kötvényalap, vegyes alap. Hanem arra, hogy lehetőleg minden körülmények között pozitív legyen a hozamuk. Hiszen hiába teljesít valaki sokkal jobban, mint egy index, ha közben veszít. Hurrá, tíz százalékponttal túlteljesítettük a BUX-ot, mi csak húsz százalékkal estünk, az meg harminccal…? – ez nem hangzik nyerő stratégiának. De lehetséges-e mindig pozitív hozamot elérni? Nyilván csak kompromisszumokkal. A tőkepiacokon nincsen ingyenebéd, a magasabb hozam érdekében kockáztatni kell – vagy az alacsonyabb kockázatért cserébe szerényebb hozammal kell beérni.

Talán ez látszik a magyarországi abszolút hozamú alapok teljesítményén is. Az alapkezelők szövetsége, a Bamosz 159 különböző nyílt végű befektetésijegy-sorozatot tart nyilván ebben a kategóriában, ezek elmúlt egyéves teljesítménye – sima, súlyozatlan átlag – mínusz két százalék volt (november 20-ig). Csak 139 befektetési jegynek volt egyéves hozama, és ebből csak 34-nek volt pozitív a teljesítménye.

 

Azonosított források

 

A legjobb hozamok évi 5-9, a legrosszabbak évi mínusz 10-14 százalék körül alakultak. Az alapok fél év alatt is 1,9 százalékot veszítettek átlagosan – ez évesítve ennek a duplája. A nagy cél, a pozitív hozam elérése rövidebb távon tehát nem teljesült. Ez viszonylag érthető, két fontos veszteségforrást könnyen be lehet azonosítani.

 

November közepére a részvénypiacok többsége éves mélypontra vagy annak közelébe jutott, és a legtöbb abszolút hozamú alap rendszeresen foglalkozik részvényekkel. Egy év alatt a magyar BUX index másfél százalékkal esett, ámbár a magyar alapok a szűkös kínálat miatt már régen csak kevés magyar részvényt tartanak. Az amerikai S&P 500 ez idő alatt egy százalékkal emelkedett (amihez a dollár erősödése is hozzátehetett, nem is kicsit). A feltörekvő piacokon is kemény idők jártak, az MSCI EM Gross részvényindex dollárban 13 százalékkal süllyedt.

 

Másodszor, az abszolút hozamú alapok jelentős mennyiségű magyar állampapírt is szoktak tartani, így azon is lehetett veszíteni, legalábbis a hosszú futamidejűeken. A tízéves magyar referenciahozam egy év alatt 2,2 százalékról 3,4 százalékra emelkedett, ami az árfolyam mintegy 6-8 százalékos esését okozhatta. (De valószínűleg ennél rövidebb volt a kötvényportfóliók átlagos futamideje.)

 

Időfaktor

 

Ugyanakkor a forint is lényegesen gyengébb volt novemberben, mint egy évvel korábban. Ezen három százalékot lehetett nyerni, ha egy alapkezelő csak euróban fektette be az alap vagyonát. A dolláron majdnem nyolc százalékot lehetett keresni. De olyan alapokról is tudunk, amelyek portfóliójukat árupiaci termékekkel színesítik, mások shortolni is szoktak, devizaügyleteket pedig valószínűleg szintén sokan kötnek.

 

Az alapkezelők gyakran hangoztatják, hogy a kockázatosabb befektetési formákat, mint az abszolút hozamú alapok is, több évre kell tartani, általában 3-5 évről beszélnek. Csakhogy számos alapnak még nincs is ekkora múlja, sokan indultak az alapfajta népszerűségének hatására az utóbbi pár évben. A legalább három éve működő alapoknál mindenesetre 1,1 százalék volt az átlagos hozam, az ötéves hozammal rendelkezőknél pedig 2,2 százalék éves szinten. Ezek legalább már pozitív hozamok, de egyik sem túl vonzó, a jelenlegi alacsony kamatszint ellenére sem. Lakossági állampapírokkal, főleg inflációkövető kötvényekkel ennél magasabb hozamot lehetett elérni, bár ez nem az alapkezelők hibája, inkább a magyar állam politikájának következménye.

 

Kinek való?

 

Akkor nem jók az abszolút hozamú alapok? Nem biztos. Egyrészt tíz évre visszatekintve, több alap éves szinten is két számjegyű hozamot ért el, az átlag pedig 7,1 százalék. Ebben persze a korábbi magasabb kamatszint hatása is benne van. Továbbá tíz éve, a Lehman-válság közben és után jó vételi lehetőségek voltak részvényekre, kötvényekre egyaránt, bár nagy merészség kellett a cselekvéshez. Az abszolút hozamú alapok pont azért lettek akkoriban híresek, mert némelyik ügyesen megúszta a 2008-2009-es zuhanást, vagy jókor vásárolt be, a mélypontok közelében. Azt tudjuk, hogy nagy válságok, krachok idején, nagy mélypontokon bevásárolni általában jó dolog, de amikor minden zuhan, és mindenki pánikol, akkor ezt iszonyú nehéz meg is valósítani. Az átlagembereknek nem is igen szokott sikerülni, ők gyakran a mélypontok közelében adnak el és csúcsok közelében vásárolnak. Alighanem érdemesebb ezt a rutinosakra bízni, akik már átéltek pár krachot.

 

Vannak, akiket egyáltalán nem érdekel, mibe fektetik a pénzüket, csak jó legyen a hozam, és tudnak néhány évig tervezi. Akik akkor is jól alszanak, ha éppen bukóban vannak, nem szaladgálnak óránként a számítógépükhöz, hogy az árfolyamokat nézzék. Nekik jó választás lehet az abszolút hozamú alap.

 

Egy tőzsdés mondás szerint a múltbeli teljesítményekből remek következtetéseket lehet levonni – a múltra nézve. Egyik hozamszám sem jelent garanciát a jövőre. Ez nem csak kötelező sablonszöveg, amolyan „kockázatokról és mellékhatásokról” jellegű, hanem tény. Számos esetben előfordult már, hogy egy jól teljesítő alap rosszra fordult, igaz, van példa ennek az ellenkezőjére is.