Az agrárium a hosszútávfutók világa

Mennyire eltérő a mezőgazdaságon belül a különböző ágazatok helyzete, több vagy kevesebb pénzt jelent a gazdák számára az év elején életbe lépett új EU-s támogatási rendszer, és mit hozhat a magyar agrárium számára Ukrajna esetleges jövőbeli EU-s csatlakozása. Ezekről kérdeztük Mezei Dávidot az MBH Bank agrárkapcsolatokért felelős vezetőjét.

Nincsenek jó évei a mezőgazdaságban dolgozó cégeknek, hiszen míg tavaly a szélsőséges időjárás és az aszály okozott problémát, addig idén a költségek durva elszállása és például a gabona esetében az alacsony felvásárlási árak. Hogyan látja, mennyire vannak kritikus helyzetben a termelők?

A helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Érdemes ágazatonként és földrajzilag is külön-külön megvizsgálni az egyes mezőgazdasági termelők helyzetét. A szántóföldi növénytermesztők többsége valóban nehéz időket él meg. Ez különösen az ezt megelőző, viszonylag hosszú, többéves kedvező ár- és jövedelemi viszonyokkal jellemezhető időszakhoz képest tűnik szembe. Az állattenyésztők sokkal inkább hozzáedződhettek a nehéz vagy akár veszteséges évekhez a 2010-es években. Ezzel szemben tavaly a tejtermelés, idén pedig például a sertéstenyésztés okoz kellemes meglepetést a jövedelmezőség területén. Sajnos a mezőgazdasági piacok, árak rendkívül szeszélyesen és gyorsan tudnak változni. Ezt jól mutatja a tejárak tavaly év végi csúcsról látott zuhanása az elmúlt két negyedévben, ami az uniós termelők jelentős részénél veszteségesbe fordította a tejtermelést. Rögtön hozzá kell tennünk: nem minden termelőnél. A magyar tejágazat szerkezete ebből a szempontból európai összehasonlításban is kedvezőnek tűnik, hiszen sok a nagylétszámú, az elmúlt évek vidékfejlesztési támogatásainak köszönhetően hatékonyan, stabil hozamokkal és éppen ezért alacsonyabb fajlagos költségekkel termelő üzem. Szintén relatíve jó időszakot tudhat maga mögött az üvegházi kertészet. A magyar paradicsom-, paprika-, uborkatermesztők jelentős része megújuló energiával, termálvízzel fűti az üvegházakat, ezért a szektor ellenállóbbnak bizonyult az energiaárak megugrásával szemben, nem úgy, mint például a földgázzal fűtött holland vagy a kőszénnel melegített lengyel kertészetek.

Ilyen időszakokban, gondolom, a finanszírozási igényük is nagyobb a cégeknek. Hogy néz ki most az év elején életbe lépett EU-s támogatási rendszer, és több vagy kevesebb pénzt jelent ez a gazdák számára?

A közvetlen, azaz terület- és állatlétszámalapon éves rendszerességgel juttatott támogatások tekintetében a támogatás fajlagos, vagyis egy hektárra, illetve egy állatra jutó összege lényegében nem változott – nominálisan. Ami reálértékben – figyelembe véve az inflációt, és különösen a mezőgazdasági inputanyagok áremelkedését – jelentősebb csökkenést jelent ugyanazon időszakban. Változtak ráadásul a szabályok, általánosságban megállapítható, hogy jóval többet kell teljesíteni a támogatásért cserébe, főként a környezet- és klímavédelem terén. A vidékfejlesztési program esetében éppen fordított a helyzet. A szabályok lényegében változatlanok, viszont a rendelkezésre álló forrás jelentősen nőtt. Hiszen a kormány még az új támogatási rendszer megindulása előtt úgy döntött, hogy az új időszakban a vidékfejlesztési program uniós költségvetési lábát a lehető legmagasabb, 80 százalékos hazai társfinanszírozással egészíti ki.

A piaci hitelkamatok megugrása közepette valószínűleg ebben a szektorban is csökken a hitelfelvételi kedv, és jellemzően a támogatott hitelek felé mozdulnak el a gazdák. Hogyan látja ezt az MBH Bank mint az agrárium egyik legnagyobb finanszírozója?

Az agrárium a hosszútávfutók világa. Kitartást, hosszú távra szóló tervezést, gondolkodást igényel, miközben alacsony marzsok jellemzik. A magas, változékony kamatkörnyezet különösen nem kedvez ennek a nemzetgazdasági ágazatnak. A gazdáknak épp elég kiszámíthatatlanságot jelent az időjárás, nincs szükségük további bizonytalansági tényezőkre. Éppen ezért fontosak az agrárium számára azok a kormányzati intézkedések, amelyek relatíve alacsony és fix kamaton biztosítják az ágazat kiszámítható, hosszú távú finanszírozását. Itt természetesen elsősorban az Agrár Széchenyi Kártya különböző termékeire gondolok.

Bár a szomszédban jelenleg folyik az orosz-ukrán háború, ha annak vége lesz, pár éven belül belátható közelségbe kerülhet Ukrajna EU-s csatlakozása. Mit hozhat ez a magyar mezőgazdaság számára?

Egy ország uniós csatlakozása hosszú folyamat, több évig, akár évtizedig elhúzódhat. Ráadásul az EU jelenleg is több tagjelölt országgal folytat tárgyalásokat. Nehezen lenne elképzelhető, hogy Ukrajna csatlakozása ezen országokétól – például Szerbia, Monte-negró, Albánia – függetlenül megvalósulna. Sőt, brüsszeli sajtóértesülések szerint akár egy még szélesebb körű bővítési hullámról is szó lehet. Ehhez azonban már az EU belső, döntéshozatali rendjének és költségvetésének átalakítása is elkerülhetetlen lenne, ami szintén időigényes, hosszú éveket felölelő feladat. Ha egyáltalán sikerül a közösségen belül megegyezni egy ilyen átfogó belső reformban.

Emellett Ukrajna lényegében már most is része az egységes európai piacnak, hiszen a korábban megkötött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásnak, valamint az Európai Bizottság tavalyi egyoldalú lépésének köszönhetően, amellyel a megállapodás után még fennálló kereskedelmi akadályokat is megszüntette, az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és mennyiségi korlátozások nélkül, szabadon léphetnek be az unió piacára. Egy esetleges jövőbeni csatlakozásnak két fontos hatása lehet az ukrán mezőgazdaságra. Egyrészt az EU belső, nagyon szigorú, a termelést megnehezítő, illetve többletköltséget okozó környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági, egyéb szabályai az ukrán termelőkre is fognak vonatkozni. Erre akár még pozitív változásként tekinthetünk, hiszen ezzel csökkenhet a relatív versenyelőnyük az európai és így a magyar termelőkkel szemben. Másrészt kiterjedhet rájuk a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere, azaz ők is részesülhetnek az uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokból. Persze nagy kérdés, hogy az ukrán csatlakozás időpontjában – amely, szeretném ismét hangsúlyozni, jelenleg még nagyon bizonytalan – mekkora költségvetéssel és milyen formában fog létezni a Közös Agrárpolitika. Hiszen, ha folytatódnak a mai tendenciák, elképzelhető, hogy a támogatásoknak már jóval kisebb szerepük lesz a termelők jövedelembiztonságának fenntartásában.

Cikkünk a K&K Magazn őszi lapszámában jelent meg.

Ha kíváncsi a lapban megjelent többi cikkre is, keresse magazinunkat a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő.

Hirdetés átugrása →