A globális gazdaságot egyre inkább az innováció vezérli, ebben a környezetben pedig a vállalatok sikerében a szellemi tulajdon (IP) kulcsszerepet játszik. A legértékesebb cégek versenyelőnye ma már elsősorban nem fizikai, hanem immateriális eszközökből származik, mint a kutatás-fejlesztés eredményei, szoftverek, adatok, design, brand, szervezeti tudás és a magasan képzett munkaerő, amelyek mind jelentős gazdasági értéket teremtenek. A világ számos pontján ezért egyre elterjedtebb, hogy a vállalkozások nemcsak a tárgyi eszközökön – például ingatlanokon és gépeken alapuló –, hanem a szellemi tulajdon alapú finanszírozást vagy befektetést választják és keresik.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) legfrissebb tanulmánya, a World Intangible Investment Highlights 2025[1] rámutat: 2008 és 2024 között az immateriális beruházások több mint háromszor gyorsabban növekedtek, mint a tárgyi beruházások. Ez azt is jelenti, hogy immateriális eszközök nélkül a globális beruházások összértéke csökkenne. Az immateriális beruházások mára a világ GDP-jének jelentős és egyre növekvő hányadát adják. 1995 és 2024 között arányuk a vizsgált gazdaságok összesített GDP-jén belül mintegy 10 százalékról csaknem 14 százalékra emelkedett.
A WIPO másik tanulmányában (Country Perspectives: The Journey of the Visegrad Group) a visegrádi négyek országait, így hazánk viszonyait is elemzi az IP-alapú finanszírozás (IP-backed financing) kapcsán. Az utóbbi lényege, hogy a cégek immateriális javaikat, különösen szellemi tulajdonukat is bevonhatják a pénzügyi finanszírozás megszerzéséhez, és azt fedezetként használhatják például banki hitel felvételekor vagy tőkebefektetés során. Ez különösen hasznos lehet olyan vállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek jelentős eszközállománnyal, de értékes technológiai fejlesztéssel, know-how-val vagy márkaértékkel bírnak, például a tech startupok, a kreatív ipar szereplői, vagy a tudásintenzív kis- és középvállalkozások. A banki gyakorlatok azonban szigorúak, az IP-vagyonértékelés ökoszisztémája fejletlen, és a megszerzett IP jogok értékét gyakran nem ismerik el a piacon. Ennek okai összetettek: hiányoznak az elfogadott, szabványosított IP-értékelési módszertanok, alacsony a pénzintézetek és befektetők tudatossága az IP-ben rejlő értékek vonatkozásában, nincsenek megfelelő ösztönzők az IP-alapú hitelezésre, illetve nem épült fel a kockázatok kezelésére szolgáló garanciarendszer.
A hazai gyakorlat is azt mutatja, hogy a bankok kizárólag tárgyi eszközökre alapozzák hitelezési döntéseiket. A szellemi tulajdon kiegészítő biztosítékként kerül a csomagba, nem önállóan értékelt fedezetként. „A régió innovatív vállalkozásai számára növekedési lehetőséget rejt, ha az IP-jogokat pénzügyi erőforrásként tudják hasznosítani. Ehhez szükség van a szabályozási környezet fejlesztésére, a pénzügyi szereplők és vállalkozások tudatosságának növelésére, együttműködésre a banki és az iparjogvédelmi szakma között, valamint a nemzetközi jógyakorlatok hazai adaptálására. Ehhez azonban elengedhetetlen az alulról történő építkezés is, azaz, hogy a vállalkozások tudatosan kezeljék szellemi tulajdonukat, és arra nemcsak mint kizárólagos jogra, hanem mint hosszútávú befektetési eszközre is tekintsenek.” – emeli ki Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.
Az Európai Unión belül sincs jelenleg egységes keretrendszer, amely ösztönözné a bankokat az IP fedezetként történő elfogadására, ugyanakkor számos előremutató nemzetközi gyakorlat szolgálhat mintaként. Az Egyesült Királyságban például 2024 óta a NatWest Bank IP-fedezetű hiteleket kínál innovatív vállalkozások számára. Skócia 2025 áprilisában új jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti az IP-eszközök banki fedezetként történő alkalmazását, Dél-Korea és más vezető ázsiai gazdaságok pedig évek óta célzott, állami garanciális hitelprogramokkal támogatják az IP-alapú pénzügyi megoldásokat. Az Európai Bizottság a startup/scaleup stratégiája[1] alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) közösen dolgozik egy egységes IP-értékelési keretrendszeren, és ezzel párhuzamosan az IP-finanszírozást célzó konkrét eszközök kialakítása is napirendre kerül.
A tanulmány az alábbi linken érhető el:
https://www.wipo.int/publications/en/details.jsp?id=4779&plang=EN