-
A 18–29 éves magyar befektetők közel fele (47%) a kormányváltás miatt hajlandóbbnak mutatkozik befektetni magyar vállalatok részvényeibe, mint korábban – ez jóval meghaladja az összes befektető körében ezt állító 35%-ot.
-
A befektetők harmada (33%) ugyanezen okból a magyar állampapírok irányába mozdult el, és itt is a legfiatalabb korosztálynál látszik a legnagyobb érték (44%).
-
Az általános hangulat optimista, de nem egyöntetűen: 55% várja, hogy a változás kedvező lesz a hazai befektetők számára, és 54% számít arra, hogy a forint hosszú távon is stabil marad, míg egy jelentős kisebbség – a mérési módszertől függően nagyjából 25–40% – semleges álláspontot képvisel.
A Lightyear páneurópai befektetési platform megbízásából készült új kutatás1 szerint a magyarországi fiatalabb befektetők újra érdeklődnek a hazai piac iránt. Arra a kérdésre, hogy hogyan változott a hozzáállásuk az idei kormányváltást követően, a 18–29 éves befektetők közel fele (47%) azt válaszolta, hogy most nyitottabbak a magyar vállalati részvényekbe történő befektetésre, mint korábban – ez a részarány jelentősen magasabb, mint az összes befektető körében.
Az eredmény egy generációs jelenségre mutat rá azzal kapcsolatban, ahogyan a magyarok a hazai eszközökről gondolkodnak. Mindezt ráadásul egy olyan környezetben, ahol a lakossági befektetők korábban inkább az állampapírokra támaszkodtak, mint a részvényekre.
Generációs elmozdulás a hazai piac felé
A megkérdezett befektetőknek összességében a 35%-a jelezte, hogy hajlandóbb befektetni magyar vállalati részvényekbe, mint korábban, 33%-uk pedig ugyanezt mondta a magyar állampapírokról. A változás mindkét esetben a legfiatalabb befektetők körében volt a legmarkánsabb: a 18–29 évesek 47%-a a részvényekről, 44%-a pedig az állampapírokról nyilatkozott így.
Ez a tendencia a magyar tőkepiac szerkezete szempontjából is fontos. A részvénypiacon történő lakossági részvétel régóta elmarad az Európában tapasztalttól, a háztartások megtakarítása pedig inkább bankbetétben és állampapírban koncentrálódik. Ha a fiatalabb korosztály tartósan nagyobb nyitottságot mutat a hazai részvények iránt, akkor ez fokozatosan bővítheti a lakossági részvénybefektetők körét.
Optimizmus, jelentős bizonytalan középső réteggel
A felmérés az általános hangulatot is feltérképezte. A befektetők többsége úgy véli, hogy a kormányváltás pozitív hatással lesz a pénzügyeikre: 55% egyetértett azzal, hogy összességében kedvező lesz a hazai befektetők számára, 54% pedig arra számít, hogy a forint hosszú távon is erős marad.
A kép azonban nem teljesen egységes. A befektetők jelentős hányada minden kérdésnél semleges álláspontot képviselt, és arányuk az állítástól függően nagyjából 25–40% közé volt tehető. Az eredmények inkább az optimizmus felé való elmozdulást jelzik, mintsem a hangulat teljes megváltozását.
Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója így nyilatkozott: „Ebben a kutatásban a változás mögött álló generáció emelkedik ki igazán. A fiatalabb magyarok másképp tekintenek a saját piacukra, mint korábban, és ez figyelemre méltó egy olyan országban, ahol a lakossági befektetők hagyományosan a bankbetéthez és az állampapírhoz ragaszkodtak.
Az, hogy az emberek mennyire nyitottak a befektetésre, és hogy valójában mennyit fektetnek be, nem ugyanaz, és ez gyakran inkább bizalom és hozzáférés kérdése, mintsem a befektetési hajlandóságé. A mi feladatunk, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot – hogy a hazai és a nemzetközi eszközökbe történő befektetést egyszerűvé, átláthatóvá és alacsony költséggel elérhetővé tegyük, így a hozzáállásban történő változás valóban hosszú távú vagyonépítéshez vezethet."
-
A Lightyear megbízásából készült kutatás. Kvantitatív online felmérés 500, 18–64 éves magyar befektető bevonásával, akik mind legalább egy befektetési termékkel rendelkeznek (állampapír, részvény, kötvény, befektetési alap, ETF vagy kriptovaluta). A felmérés időszaka: 2026. május. A minta nem, korcsoport, végzettség, település típusa és régió szerint reprezentatív. Az adatok a válaszadók által a felmérés idején önként megadott hozzáállást tükrözik, és saját korábbi hajlandóságukkal kapcsolatos összehasonításon alapulnak; nem mért idősorokról van szó.