Karácsony idején hajlamosak vagyunk túlzásokba esni: a kelleténél több ajándékot veszünk és több ételt is, mint amennyire szükségünk van, így az ünnepek után ezek sokszor a kukában végzik. Az élelmiszer-pazarlás azonban ma már nemcsak pénzügyi kérdés, hanem súlyos környezeti következményekkel is jár, amelyben a Nestlé reprezentatív kutatása szerint a fogyasztói szokások, a generációs különbségek és az ünnepi beidegződések egyaránt szerepet játszanak.
Az év végi ünnepek környékén sok családban ismétlődik ugyanaz a forgatókönyv: túl sok étel kerül az asztalra, a hűtő megtelik a megmaradt fogásokkal, amelyek jó része később a kukában landol. A Nestlé Hungária megbízásából készült kutatás[1] minden ötödik válaszadója (18%) elismeri: az élelmiszer-pazarlás ugyanúgy a mindennapi rossz szokások közé tartozik, akárcsak az eldobható műanyagok igénybevétele vagy a pazarló energia- és vízhasználat.
Sutba dobott szükségletek
A felmérésből kiderül, hogy mindez szorosan összefügg a felesleges vásárlással. Fülöp Lili, a Nestlé Hungária dietetikusa szerint ez nem véletlen: a kutatás világosan rögzítette, hogy a válaszadók 19 százaléka akár napi szinten is vásárol olyan termékeket, amelyekre valójában nincs szüksége.
Az ünnepi időszakban még inkább felerősödik ez a fajta hozzáállás. Ilyenkor hajlamosabbak vagyunk túlzásba esni az ajándékokkal, az alapanyag-beszerzéssel és a csomagolóanyagokkal is. Ez pedig már messze nem pusztán pénzkérdés, hanem komoly környezeti probléma is, amely eltérő módon ütközik ki az egyes generációkban.
A fiatalabb korosztályokra inkább jellemző az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás, miközben az idősebbek – az X- és a boomer generáció – takarékosabban bánik az energiával, a vízzel és az élelmiszerekkel is. Ebben közrejátszhat, hogy nekik még közvetlen emlékeik vannak olyan nagyszülői generációkról, ahol természetesnek számított az étel megbecsülése, a maradékok módszeres újrafelhasználása és a helyben, szezonálisan elérhető alapanyagok előnyben részesítése.
Új idők, régi minták
A régi minták ma újra felértékelődnek, csak éppen modern környezetben, megváltozott más életstílus mellett. A többség figyel a takarékosságra: sokan adagokban fagyasztanak, légmentesen tárolnak, vagy a lejárati idő alapján rendezik a hűtőt. A megkérdezettek több mint négyötöde rendszeresen készít új fogásokat maradék alapanyagokból, gyakran improvizálva, hol családi hagyományokra, hol online ötletekre támaszkodva. Vidéken mindez még természetesebb gyakorlat, míg a városokban lassabban terjed.
A javuló tudatosság feltehetően a magas élelmiszerárakkal is összefügg, hiszen a kutatás megmutatta: a legtöbb válaszadó ott környezettudatos, ahol ebből kézzelfogható anyagi előnye származik: az energia és víztakarékosságban (55%), a vásárlások visszafogásában (42%) és az élelmiszer-takarékosságban (41%).
Karácsonykor is tanúsíthatunk önmérsékletet
Azon túl, hogy a spórolás önmagában motivál a fenntarthatóságra, az ünnepi időszak különösen alkalmas arra, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk. „Karácsonykor is érdemes odafigyelni arra, mennyit vásárolunk, hogyan tervezünk, mit kezdünk a maradékokkal" – hangsúlyozza Fülöp Lili. Szerinte már azzal is sokat tehetünk a környezetért, ha átgondoltabban főzünk, a felesleget megosztjuk a családban, vagy kreatívan új ételt készítünk abból, ami megmaradt.
Fülöp Lili szerint az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez nem feltétlenül szükséges egyetlen nagy elhatározás. Sokszor hasznosabbak az apró döntések, a rossz szokások és beidegződések felismerése és megváltoztatása, mivel ezek hatása összeadódik. A változás apró lépésekkel kezdődik: ez volt a kiindulópontja a Nestlé és a SPAR közös Évtervezőjének is, amely hónapról hónapra kézzelfogható tippeket adott ahhoz, hogy tudatosabbak legyünk.