Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár  

Budapest belvárosában, a Kálvin tér közelében található az ország egyik legszebb könyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Az intézmény 1904-ben nyitotta meg kapuit, alapját a Városi Statisztikai Hivatal 33 ezer kötetes társadalomtudományi gyűjteménye adta. Szabó Ervin társadalomtudós vezetésével hamar korszerű szociológiai gyűjteménnyé fejlődött, majd a 20. században országos jelentőségű szakkönyvtárrá vált. Ma a legnagyobb hazai szociológiai kollekciót őrzi, emellett általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtárként is működik, több százezer kötettel, zenei anyaggal és helytörténeti kincsekkel. A Szabó Ervin Könyvtár működteti az összes budapesti közkönyvtárat is a fővárosi kerületekben.

Otthona 1931 óta a Palotanegyedben található, a neobarokk stílusú Wenckheim-palotában, amelyet a 20. század végén nagyszabású felújítás során bővítettek. Az impozáns belső terek – köztük a díszes olvasótermek és a híres Sárkányos gyerekkönyvtár – egyszerre őrzik a századforduló arisztokrata miliőjét, és nyújtanak modern könyvtári szolgáltatásokat. Az intézmény így nemcsak a kutatóknak és a diákoknak kínál gazdag forrást, hanem kulturális élményben is részesíti mindazokat, akik belépnek az ajtaján.

A könyvtár vasárnap kivételével a hét minden napján, egyénileg vagy akár csoportosan is látogatható. A Wenckheim-palota és a könyvtár történetéről havonta egy alkalommal, szombaton, 10.30-12 óra között szerveznek vezetett művészettörténeti sétát, amely eseményre a fszek.hu oldalon szükséges előzetesen regisztrálni.

Helikon Könyvtár, Keszthely

A keszthelyi Festetics-kastély könyvtárába belépve ámulatba ejtő látvány tárul elénk: végtelen polcsorok, díszes állványok és elegáns galéria vezeti a tekintetet a könyvrengeteg fölé. Ez Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, egyben az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtár eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel. A Festetics család több mint kétszáz éven át gyűjtötte a köteteket, így ma a könyvállomány a különleges gyűjteményekkel együtt meghaladja a 86 ezer darabot. Az intézmény nevét a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére kapta, amikor 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba került.

A Helikon Könyvtár különlegessége az értékes kötetekben rejlik: a gyűjteményben harminc nyelven találhatók dokumentumok, köztük Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája (1488) és Sylvester János Új Testamentuma (1541), az Újszövetség első magyar nyelvű teljes szövege. Maga a könyvtárterem is lenyűgöző: a klasszicista stílusú polcok és a galéria szlavón tölgyből készültek, Kerbl János keszthelyi asztalos mester keze munkájaként.

A Festetics-kastély könyvtára nemcsak a turisták számára kínál felejthetetlen élményt, hanem a tudományos kutatásra is lehetőséget ad: a kötetek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel érhetők el. A könyvtár, illetve a kastély többi része minden héten keddtől vasárnapig látogatható.

Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára egykor iskolai könyvtárként indult, de a Rákócziak jóvoltából hamar országos hírű gyűjteménnyé nőtte ki magát. A 18. század elején a könyvtár és az iskola újraszervezésével, majd az 1760 utáni gyors gyarapodással mára közel 700 ezer kötetet őriz. A kollekció legnagyobb része – mintegy 70–75 százaléka – filozófiai, társadalomtudományi, művészeti, nyelvészeti, irodalomtudományi, földrajzi és történeti művekből áll, így a tudományok sokszínű tárházaként szolgál.

A Nagykönyvtár épülete és Díszterme is lenyűgöző látvány – utóbbi Pollack Mihály, az egyik legismertebb magyar építész keze munkáját dicséri. A klasszicista stílus minden részletében tetten érhető: a padló csillagmintás berakással készült, a karzatot mocsári tölgy oszlopok tartják, a mennyezetet pedig impozáns falfestmény díszíti, központi figurái Apollo és Minerva.

Az intézmény nemcsak a kutatók, hanem a művészet és az építészet szerelmesei számára is felejthetetlen élményt kínál. A könyvtárat hétfőtől szombatig lehet látogatni, tárlatvezetés keretében, amelyeket naponta kétóránként indítanak.

Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc

A Zirci Apátságban található műemlékkönyvtár a magyarországi barokk könyvtárkultúra egyik ékköve. Az első köteteket a 18. században érkező heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, a gyűjtemény pedig 1950-re már 65 000 darabra bővült. A ciszterci rend feloszlatása után az állam vette gondozásába, mára pedig mintegy 70 ősnyomtatványt és több mint 300 antikvát őriz, köztük olyan ritkaságokat, amelyek egyedülállónak számítanak Magyarországon. Bár a kollekció elsősorban teológiai művekre épül, szinte minden tudományterület képviselteti magát benne.

A könyvtár keddtől vasárnapig szakszerű idegenvezetéssel látogatható, amely során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével, megtekinthetnek egy könyvkiállítást, és megcsodálhatják az európai hírű – a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő – intarziás berendezésű nagytermet is.

Győri Egyházmegyei Könyvtár

A Győri Egyházmegyei Könyvtár gyökerei a 17. század elejéig nyúlnak vissza, alapjait az 1611-es nagyszombati zsinat teremtette meg. Az évszázadok során püspökök és kanonokok hagyatékai gazdagították az állományt, amely ma már mintegy 80 000 kötetet számlál. A gyűjtemény különlegessége, hogy kódexek, ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok és metszetek is megtalálhatók benne, így a magyar egyházi könyvtárak egyik legjelentősebb és leggazdagabb kollekciójának számít.

A könyvtár otthona a Káptalandombon álló egykori szemináriumi épület, amely az idők során többször is átalakításon és bővítésen esett át. Az 1760-as években emelt új szeminárium elegáns könyvtárterme ma is a 19. századi bővítésnek köszönhetően látható pompájában fogadja a látogatókat. A múlt viharaiban katonák, diákok és papok lakták az épületet, amely 1989-ben került vissza az egyházmegyéhez. Ma az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár részeként működik, ahol a műemléki környezet és a páratlan állomány egyszerre idézi meg a tudás és a történelem erejét.

A Győri Egyházmegyei Könyvtár keddtől vasárnapig, tárlatvezetéssel látogatható.