A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közzétette a 2025. decemberi inflációs adatot, mely 3,3 százalék lett az előző év azonos hónapjához képest. Ennél azonban fontosabb, hogy ezzel megszületett a teljes, 2025 éves magyarországi inflációs adat (fogyasztói árindex) is, mely több pénzügyi konstrukcióra is hatással van. A 2025-ös éves infláció mértéke 4,4 százalék lett. Ez három pénzügyi konstrukciót érint: a bankszámlákat, az inflációkövető befektetéseket és a biztosítások indexálását. Érdemes figyelniük továbbá az alapszámla tulajdonosoknak is.

A bankszámlák éves díjemelése következik

A bankok éves egyoldalú díjemeléseinek felső határa a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) nyomán a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen meghatározott feltétel, illetve körülmény. Ez az összes banknál az éves infláció mértéke. Ennek alapján idén legfeljebb 4,4 százalékkal emelkedhetnek a banki díjak.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerint a bankoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak legkésőbb a díjmódosítást megelőzően két hónappal kell közzétenniük az egyoldalú díjemeléseket. Ez azt jelenti, hogy az előző éves infláció ismeretében legkorábban a mai naptól lehet közzétenni éves díjemelést és az legkorábban két hónap múlva léphet életbe.

Ez a közzététel azonban el szokott húzódni 1-2 hónappal, így a díjemelések legkorábban 2026. március 13-tól léphetnek életbe, de a gyakorlatban csak várhatóan áprilisban vagy májusban.

Van azonban egy önkéntes vállalás a bankok részéről a kormány és a Magyar Bankszövetség között – illetve az OTP Bank esetében külön megállapodás is született a kormánnyal –, melyek alapján a lakossági ügyfelek esetében idén június 30-ig nem történik díjemelés. Sőt, a bankok a tavalyi, általában már beharangozott díjemeléseiket is elhalasztották. Ezért a vállalkozók számára várhatóan március és május között, bankonként eltérő időponttól, míg a lakossági ügyfelek esetében várhatóan legkorábban július 1-től lehet számítani az idei éves banki díjemelésre.

Bár a banki díjemeléseknek az éves infláció szab felső határt, de a korábban nem érvényesített inflációs díjemelések később is alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy a bankok elvileg nem csak a 4,4 százalékos mértékkel emelhetik a díjaikat a lakosság esetében idén, de a tavalyi elmaradt mértékkel is még pluszban, mely 3,7 százalék. Ennek alapján a lakosságnál a maximális felső díjemelési határ idén 8,1 százalék. A verseny miatt azonban a bankok várhatóan nem, vagy csak néhány esetben fognak élni a tavalyi infláció érvényesítésével, viszont megtehetik ezt később, a további években is.

Emelkednek az inflációkövető állampapírok kamatai és a biztosítási díjak is

Létezik két lakossági állampapír, melynek kamata az inflációtól függ.

Az egyik a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), melynek évente egyszer, a kamatforduló napján változik a kamata. A kamatforduló minden sorozatnál más és más időpontban van az évben, így a kamatváltozás csak év közben lép érvénybe, viszont attól kezdve egy évig ezzel a kamattal kamatozik a papír.

A tavalyi 3,7 százalékos kamat után idén évi 4,4 százalékra vált a PMÁP kamata, melyhez pluszban – sorozattól függően – 0,1-től 1,5 százalékig terjedő kamatprémium kapcsolódik.

Ugyanilyen inflációkövető állampapír a Babakötvény (BABA) is. Itt az éves inflációt meghaladóan 3 százalékos állandó kamatprémium érhető el, így a jelenlegi 6,7 százalékos kamat 7,4 százalékos kamatra vált a kamatprémiummal együtt, 2026. január 31-én vagy február elsején. A 2032/S_BABA sorozatú papírok kivételek ez alól, amelyek 2026. december 1-jén váltanak majd a magasabb éves kamatra.

Emellett a biztosítások díjai, így a lakásbiztosítások, vagyonbiztosítások, indexálás választása esetén pedig az életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások díjai is várhatóan az infláció mértékével emelkednek idén.