A Magyar Fejlesztési Bank az elmúlt évtizedben bizonyította, hogy képes egyszerre uniós és piaci forrásokat mozgósítani, és ahol a finanszírozási piac nem kínál megoldást, ott a bank rendszerint elsőként lép be. Hitel-, tőke- és garanciaprogramjaival a hitelintézet idén mintegy 1380 milliárd forintot mozgatott meg, az EU-s programok közvetítésére pedig a jövőben is nagy hangsúlyt fektet. A részletekről Zsámboki Zoltánt, az MFB vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
A Magyar Fejlesztési Bank stratégiájának fókuszában a magyar vállalatok növekedése, versenyképességük fejlődése áll. Milyen eszközökkel igyekeztek ezeket a célokat elérni az idén?
Fejlesztési bankként az MFB – a piaci igényekkel és gazdaságfejlesztési irányokkal összhangban – több stratégiai cél megvalósításában is kiemelt szerepet tölt be. Finanszírozási tevékenységét a piaci hiányosságok kitöltése érdekében végzi, miközben kulcsszerepet tölt be a hazai és európai uniós források gazdaságba juttatásában.
Az MFB fő fókusza az idén három terület – az EU-s visszatérítendő támogatások és vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogramok szerepének erősítése, a piaci hiányosságokra adott célzott válaszok, valamint a finanszírozási ökoszisztéma katalizálása – köré szerveződött.
Az EU-s hitelek területén milyen konstrukciók érhetők el jelenleg, és ezek milyen célra használhatók fel?
Három nagy, európai uniós társfinanszírozás mellett elérhető hitelprogramot emelnék ki. Az első a Nemzeti Bajnokok – Zöld- és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált hitelprogram, amely egy új, vissza nem térítendő támogatással kombinált, mintegy 155 milliárd forintos keretösszegű hitelprogramként a beszállító és exportáló kkv-k zöld- és digitális átállását segíti elő.
A vállalati beruházási és forgóeszköz-hitelprogramunk a Kkv Technológia Plusz konstrukciókra épül, amely három komponensen keresztül mintegy 230 milliárd forintos keretösszegből nyújt finanszírozást.
Emellett ott vannak az energetikai, illetve digitalizációs hitelprogramok – például a DIMOP Plusz konstrukció –, amelyek összesen 175 milliárd forintnyi forrásból gazdálkodnak.
Az idei év igazi nagy dobása a Nemzeti Bajnok Program volt. Milyen tapasztalatokat tud megosztani ezzel kapcsolatban, és mik a július végi változtatások legfontosabb elemei?
A Demján Sándor Program részeként júniusban elindult hitelprogramban a hazai exportáló és beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások 150 és 600 millió forint közötti összegű finanszírozást igényelhetnek.
A konstrukció kapcsán rengeteg visszajelzés érkezett a piacról, ezek mentén a program számos elemét pontosítottuk, módosítottuk annak érdekében, hogy minél jobban tudja támogatni a hazai vállalkozások beruházási terveit. A könnyítések következtében egyedi gyártású vagy forgalmazású eszközök beszerzésére is megnyílt a lehetőség a hitelprogram keretében. Frissült a kölcsönkérelmi nyomtatvány és a beadandó dokumentumok köre, így például már több megvalósítási helyszín is jelölhető, ingatlanépítés esetén pedig a jogerős engedély helyett már csupán az engedélyre vonatkozó igény benyújtása elvárt.
A konstrukció nagy előnye nemcsak az, hogy végig fix, 0 százalékos az ügyleti kamat, de az is, hogy a konstrukcióhoz fix 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás járul. Milyen feltételeknek kell megfelelni a pályázóknak?
A programra azok a növekedési potenciállal rendelkező, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k jelentkezhetnek, amelyeknek van legalább három lezárt üzleti éve, legalább öt munkavállalót foglalkoztatnak és a nettó árbevételük az előző üzleti évben meghaladta a 100 millió forintot. A program keretében kizárólag Budapesten kívüli településeken megvalósuló beruházások finanszírozhatók. A projektek megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben további 6 hónappal meghosszabbítható.
A támogatott projekteknek – az infokommunikációs fejlesztés vagy megújuló energiával kapcsolatos beruházás mellett – kötelezően tartalmazniuk kell technológiai korszerűsítést, eszközbeszerzést a költségek legalább 30 százalékában. A finanszírozási összeg felhasználható ezeken kívül ingatlanépítésre, -átalakításra, -bővítésre, elektromos gépjármű beszerzésére vagy akár mérnöki és szakértői, tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevételére.
A legtöbb kedvezményes hitelkonstrukció a beruházásokhoz kapcsolódik. Milyen lehetőségeket tudnak kínálni és milyen kondíciókkal azoknak, akik a napi kiadásaik fedezésére, forgóeszközhitelre akarnak hitelt felvenni?
Erre a Kkv Technológia Plusz két konstrukciója is alkalmas lehet, amelyeken keresztül együttesen 155 milliárd forintnyi finanszírozás érhető el fix 0 százalékos kamatozás mellett. A GINOP Plusz-1.4.3-24 A hitelcélú konstrukció keretében 5 és 150 millió forint közötti összeg igényelhető a vállalkozások technológiai korszerűsítést eredményező eszközbeszerzéseire, bővítéseire vagy energiahatékonysági beruházásaira. A B jelű forgóeszköz termékváltozatának célja pedig a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások likvid működésének zavartalan biztosításához szükséges készletbeszerzések, illetve működési költségek, bérköltségek, járulékok, valamint rezsiköltségek finanszírozása, amelyhez 1 és 20 millió forint közötti hitelösszegre lehet pályázni.