Szeptember 3-án a kormány közzétette Magyarország 2025-2030 időszakra szóló Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, így az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége másnap rendezett szakmai fórumán Gulyás Tibor stratégiai főtanácsadó (Energiaügyi Minisztérium) már ismertette is annak részleteit a résztvevő tagvállalatok képviselőivel. Az IVSZ szerint az egyszerűen használható MI-megoldások, az életképes adatgazdaság, a digitális írástudás és az arányos kockázatkezelés a feltételei Magyarország versenyképeségének az MI-korszakban. Egy ily módon megalapozott technológiai fejlődésnek gazdasági és szuverenitási előnyei is lesznek.
"A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőséget kínál Magyarország számára a gazdasági versenyképesség növelésére – de hazánk csak akkor tudja kiaknázni ezeket, ha tudatos lépéseket teszünk annak érdekében, hogy az elterjedését gátló akadályokat lebontsuk, ezzel segítjük a MI-n alapuló technológiák használatának széles körű elterjedését" - mondta el a szakmai fórumon a Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
A nemzeti MI-stratégia elkészülte kapcsán az IVSZ meghatározta azokat a fő alapterületeket, amelyek a szervezet szerint elengedhetetlenek a stratégia sikeres megvalósításához.
Digitális írástudás és felhasználóbarát megoldások
Az MI alkalmazása a munkatársak digitális írástudásához kötött, és nagy előny, ha a szervezeti kultúra könnyen befogadja az adatközpontú gondolkodást – ez különösen a kis- és középvállalkozások számára jelenthet nehézséget. Olyan iparági megoldásokat kell fejleszteni, amelyekhez nincs szükség különleges informatikai tudásra, a végfelhasználók is könnyen használhatják.
Adatgazdaság, mint kulcsfeltétel
Nincs MI adatok, működő adatgazdaság nélkül. Az ágazati adatvagyon olyan hasznosítására van szükség, amely megteremti az MI alapjait.
A másodlagos adatfelhasználást támogató jogi környezet már részben adott, de a gyakorlati működését még több tényező nehezíti.
Gondolkodjunk ökoszisztémákban (gazdasági életközösségekben)!
Az MI komplex rendszerét csak sokszereplős értékláncok tudják működtetni. Mint minden digitális ökoszisztéma, a MI életközösség is nemzetközi.
Technológiai és adatszuverenitás
Az értékláncok globális volta ellenére nem kell lemondanunk az adat- és technikai szuverenitásról, vagyis arról, hogy az MI-vel átitatott gazdasági környezetben is tudjuk majd érvényesíteni országunk érdekeit. A kulcs nem az együttműködésekből való kimaradás, hanem az, hogy a magyar adatok a magyar célokért és érdekekért dolgozzanak ezekben az együttműködésekben.
A kockázatok arányos kezelése
Az MI-hez kapcsolódó kockázatokat nem tagadni, hanem kezelni kell. Fontosak az etikai keretrendszerek, valamint az ezeket érvényre juttató irányítási keretek (AI governance) és biztonsági intézkedések kialakítása, de ezeket arányosan és támogató módon kell bevezetni, hogy ne akadályozzák a fejlődést.
Lehetőség a kisebb szereplőknek
A generatív MI alacsonyabb belépési küszöbe új esélyt ad a kisebb szervezeteknek is, hogy innovatív, versenyképes megoldásokat hozzanak létre – feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges adatokkal és alapszintű digitális kompetenciával.
Az IVSZ jelenleg egy olyan MI kompetenciaközpont kialakításán dolgozik, amelynek küldetése, hogy a hazai szoftverfejlesztő kkv-k számára hozzáférhetővé tegye a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket és keretrendszereket, ezzel segítve piaci sikerüket.
Hol az MI helye az életünkben?
Az MI értékeiről és kockázatairól konszenzusra van szükség a társadalomban. Az MI ma erősen polarizált viták kereszttüzében van, ami akadályozza a józan és körültekintő hasznosítását. Érthető, de káros, ha magunkhoz, az emberekhez túlságosan hasonlónak fogjuk fel azt.