Nehezebb helyzetben a hazai startupok

A magyar startupok az európai átlaghoz képest nehezebben találnak képzett munkaerőt és szívesebben helyeznék át központjukat másik országba, ugyanakkor nagyobb mértékben tervezik kockázati tőke bevonását a jövőben – derül ki a PwC nemrég tanulmányából. A felmérésében tizennyolc európai nagyváros – köztük Budapest – több mint 500 startupja vett részt.

Néhány évvel ezelőtt kezdett el Magyarországon is a gazdasági szereplők és kormányzati szakemberek szintjén egyaránt figyelmet kapni a startupok felkarolása, szakmai és anyagi támogatása. Ez a mikrovállalkozási forma zömében fiatalok kreatív ötleteiből jön létre és válik újító piaci szereplővé. Ezek az innovációk, amelyek a 21. század kihívásaira adnak választ, technológiai újításokat vezetnek be és tesznek elérhetővé tömegek számára, komoly nemzetgazdasági tényezővé léphetnek elő és a külföldi terjeszkedésre is jó esélyeik vannak.

 

Alapítói motivációk és az alapításhoz kapcsolódó külső hatások

 

„Az eredmények alapján azt látjuk, hogy a Budapesten megkérdezett startupok körében jellemzőbb, hogy egy már meglévő piaci lehetőség kiaknázása céljából indítanak vállalkozást. Mindeközben Európában az alapítás fő motivációja inkább a személyes érdeklődés, belső indíttatás követése” – mondta Selmeci Péter, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának igazgatója.

 

A kérdőívet kitöltő magyar startupok 17 százaléka jelezte, hogy az alapítást elősegítette valamilyen külső hatás; például inkubátorházak, mentorok, a média vagy különböző előadások – ez az arány európai átlagban már 38 százalék. A startup indítása után egy-két évvel azonban a magyar megkérdezettek már több mint háromnegyede (~78%) vélte úgy, hogy hasznos lett volna ilyen típusú segítség vagy extra motiváció a kezdeti lépések megtételekor.

 

„A felmérés megerősítette, hogy egyértelműen szükség van olyan kezdeményezésekre, amelyek vállalkozásindításra ösztönöznek, és abban nyújtanak segítséget, hogy hogyan lehet egy személyes ötletet vagy motivációt üzletté formálni – ez a folyamat a különböző inkubátorházak és mentorprogramok szerepének növekedésével az elmúlt években Magyarországon is erősödött”- tette hozzá Selmeci Péter.

 

Jövőbeni várakozások

 

A részt vevő hazai startupok alapvetően bizakodóak a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban: a forgalom és a profitabilitás növekedését várják a következő időszakban. A fejlődés útjában álló kihívások terén hasonlóak az európai és a hazai vélekedések: első helyen a fogyasztók bevonása és az értékesítés áll. A válaszadók szerint azonban Magyarországon nagyobb kihívást jelent a startupoknak a szabályozói környezet, míg a termékfejlesztést és innovációt könnyebbre értékelték az európai átlagnál.

 

A munkaerőhöz való hozzáférés és az ideális munkavállaló profilja

 

A felmérés alapján a megkérdezett hazai startupok nehezebbnek találják a képzett munkaerő felvételét az európai átlagnál, ennek elsődleges okaként pedig a megfelelő készségek hiányát jelölték meg. Ez a meglátás egyezik a nagyobb szervezetek vezetőinek véleményével is: a PwC 2019-es magyarországi vezérigazgatói felmérésében az első számú döntéshozók 92%-a számolt be arról, hogy nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni az elmúlt egy évben. A vállalatvezetők a munkaerőhiány káros következményeként elsődlegesen az emberierőforrás-költségek növekedését, az ügyfélélmény minőségének romlását és piaci lehetőségek elszalasztását, illetve az innovációs képesség visszaesését jelölték meg.

 

A magyar és európai startupok hasonló tulajdonságokat keresnek egy ideális munkavállalóban:

  • a megszokott sémáktól eltérő gondolkodás (out of the box thinking)

  • jó kommunikációs készség

  • kritikai szemléletmód

  • jó problémamegoldó készség

 

Eltérés azonban, hogy a vizsgált magyar startupok számára fontosabb a programozási kompetencia megléte, és könnyebben tekintenek el a felsőfokú végzettségtől.

 

A pénzügyi forrásokhoz való hozzáállás

 

A kutatásban megkérdezett magyar startupok több mint fele (~57%) önfenntartó módon működik, míg 23 százaléka üzleti angyalokra támaszkodik – ez utóbbi arány jóval magasabb a 7 százalékos európai átlagnál. A vizsgált magyar startupok ötöde kockázatitőke-befektetésből származó forrásokból működik, és egyik sem támaszkodik banki hitelre.

 

A jövőbeni finanszírozási terveket nézve ugyanakkor a következő tendencia rajzolódik ki: a válaszadó magyar startupok mintegy 50 százaléka tervezi (további) kockázati tőke bevonását, ami jelentősen magasabb arány az európai átlagnál (29%). Emellett magyar oldalon a jövőbeni tervek között továbbra sem szerepel banki hitel felvétele, sokkal inkább jellemző az önfinanszírozás és az üzleti angyalokra való támaszkodás.

 

A hazai startupok vélekedése a kockázati tőkéről pozitív, valamint az elérhető források széles köréről is tanúskodik. Ennek hátterében az elmúlt években megjelent állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott tőkealapok állhatnak, amelyek egyre több tranzakciót tudnak lefolytatni a startupok növekvő száma miatt.

 

Budapest mint startup-központ

 

A magyar megkérdezettek kevésbé értékelik kedvezőnek Budapestet egy startup számára, mint a vizsgált európai válaszadók saját városukat átlagosan. Ezzel párhuzamosan Budapesten az átlagnál nagyobb arányban gondolkoznak azon is, hogy másik városba költöztessék vállalatukat. A kérdőív alapján ennek okai lehetnek például a szabályozással kapcsolatos nehézségek, vagy akár az is, hogy a startupok nehezen jutnak képzett munkaerőhöz.

 

A felmérésben résztvevők szerint az európai startup-központok közül Berlin tesz a legaktívabban annak érdekében, hogy startupokat vonzzon a városba; a német fővárost London és Amszterdam követik. A költözésen gondolkodó európai startupok szemében a legvonzóbb új székhelynek ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok tűnik.

 

„Úgy véljük, hogy Magyarország és Budapest folyamatos fejlődést mutat a startupok életének támogatásában: egyre több olyan kezdeményezés jelenik meg, amely nemcsak pénzügyileg, hanem egyéb területeken - tudásátadással, nemzetközi kapcsolatrendszer mozgósításával - is segíti az induló vállalkozásokat. Azok a programok, amelyek szakmailag segítik a kezdeti fázisban lévő startupokat - például az inkubátorházak, valamint egyéb startup-facilitátor programok, mint az általunk is támogatott INPUT Program - javíthatnak a hazai helyzet megítélésén és a jövőre vonatkozó kilátásokon” – vélekedett a PwC Magyarország igazgatója.

 

 

 

Hirdetés átugrása →