Egy hozzátartozó elvesztése különösen nagy teher a család számára. Sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig célszerű felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre. A fájdalom és a veszteség feldolgozása sok esetben az ügyintézés és a szükséges adminisztratív teendők miatt háttérbe szorul, ezért, ha az ingóságok mellett értékesítésre váró ingatlan is szerepel a hagyatékban, érdemes szakértő segítségét kérni az eladás során.
„Racionális döntést érzelmileg terhelt időszakban, például egy hozzátartozó elvesztése esetén különösen nehéz meghozni, az értékesítési adatok szerint mégis országszerte egyre magasabb arányban döntenek örökölt ingatlanjuk megtartása helyett, annak értékesítése mellett a tulajdonosok.” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
A 2022-es év ingatlanpiaci változásai mind az eladók, mind a vevők szokásain nyomot hagytak. A szegmensre ható gazdasági és politikai események, például a rezsicsökkentés eltörlése óta, a megemelkedett energiaáraknak köszönhetően egyre kevesebben tehetik meg, hogy megtartsák a birtokukban lévő, üresen maradt ingatlanokat. „Az elmúlt másfél évet vizsgálva míg 2022 januárjában a fővárosi értékesítések mindössze 10%-ban, a vidéki eladások esetében pedig 20%-ban adta az eladók motivációját az örökségtől való megválás, addig az idei év januárjában vidéken, ezt követően 2023 márciusában pedig már Budapesten is elérte a 32%-ot ez az arány.” – tette hozzá a szakértő.
A Duna House Barométer májusi adatai szerint az örökölt ingatlan értékesítése az előző évi adathoz képest 12 százalékponttal jelentősebb, 23%-os arányban a harmadik legfőbb eladási ok volt a fővárosban, ahol átlagosan 45,7 millió forintot kaptak az örökösök az eladott ingatlanért. A vidéki területeken májusban 26%-kal vezető motiváció volt az eladásokban az örökség áruba bocsátása, ott átlagosan 29,8 millió forintért keltek el az ebből az okból meghirdetett házak és lakások.
A korábbi évek trendje szerint a fővárosi lakásokat inkább megtartották az örökösök, ahova vagy maguk költöztek be, vagy bérbe adták azokat. A vidéki örökség eladási aránya jellemzően magasabb, hiszen nehezebben adható ki például egy kisebb, vidéki településen található családi ház, mint egy fővárosi lakás. Akárhol is legyen, az örökölt ingatlan eladása nem egyszerű folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdést kell tisztázni a sikeres adásvétel érdekében. A korábbi birtokos halála után ideiglenesen tulajdonos nélkül marad az ingatlan, egészen a hagyatéki eljárás lezárásáig, amikor adó- és értékbizonyítvány birtokában az új tulajdonos bejegyeztetheti magát a földhivatalnál. Amint széljegyre kerül a tulajdoni lapon az örökös, előszerződéskötéssel elkezdhető az ingatlan értékesítése. Az örökösödési és a földhivatali procedúrán túl a jelenlegi ingatlanpiaci körülmények között 1,5 évig is eltarthat, mire lezárulhat az örökölt lakás, ház értékesítése. Az eladás folyamatát segítheti, ha az ingatlan tehermentes, a hozzátartozók gondoskodtak a kiürítéséről, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség terén sincs elmaradás.
Bár a fájdalom okozta teher nehezíti a megfontolt döntéshozást, érdemes mégis átgondolni a lehetőségeket, ugyanis nem mindegy azonban, hogy mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától. 5 éven belüli nyereséges értékesítés esetén ugyanis nem csak a – lakástulajdon esetében – 9%-os illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó. „Az aktuális szabályozás szerint közeli hozzátartozók (szülő, házastárs, gyermek) közötti öröklés esetén nem kell illetéket fizetni, valamint bizonyos esetekben illetékkedvezmény is igényelhető. A tulajdonba kerülés évétől számított 5. évtől az eladás jövedelemadó mentessé válik. Több örökös esetén az osztozkodás megkönnyítése és a viták elkerülése érdekében érdemes jogi- és ingatlanszakértő segítségét kérni, aki az értékbecsléstől az eladási folyamat végéig hozzáértőként támaszt nyújt a tulajdonosok számára.” – tette hozzá a Duna House szakembere.