Már a parlamenti választás előtt is sokakban felmerült a kérdés, hogy mi lehet a meglévő otthonteremtési támogatások, támogatott hitelek sorsa. Különösen az Otthon Start kapcsán merült fel a kérdés. Nem csak attól tartottak sokan, hogy kivezethetik a konstrukciót, hanem a meglévő hitelek kamattámogatásának esetleges megszűntetése is sok internetes fórumon keltett izgalmakat. A BiztosDöntés.hu szakértői végigvették a valószínű lehetőségeket.
Már a parlamenti választás előtt sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon meddig marad velünk a szuperolcsó Otthon Start lakáshitel. A kérdés annyiban mindenképpen érthető, hogy a költségvetés számára jelentős teher a konstrukció, hiszen az ügyfelek által fizetett 3 százalékos kamatot az állam kiegészíti a bankok számára, így a hitel ügyleti kamata 2026 áprilisában például 7,88 százalék. Ez azt jelenti, hogy az adósok által fizetett 3 százalékos kamat felett az állam 4,88 százalék kamattámogatást fizet jelenleg.
Az új Otthon Start hitelekre fizetett állami támogatás mértéke ráadásul folyamatosan változik, amit a 27/2025. (VII. 31.) Korm. Rendelet határoz meg: “az ügyleti kamat éves mértéke nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott, 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét.”
Miközben az ügyleti kamat, ezáltal pedig az állam által fizetett kamattámogatás folyamatosan módosulhat az új hitelszerződéseknél, az ügyfél által fizetett kamat – ugyanezen kormányrendelet szerint - nem haladhatja meg a 3 százalékot. Vagyis bárhogyan is alakulnak az államkötvény hozamok, ez legfeljebb azt befolyásolja, hogy az állam mennyit fizet a bankoknak.
Az adósra annyiban van hatása az ügyleti kamatnak, hogy amennyiben a kamattámogatást vissza kell fizetnie - például azért, mert a jogosultsági feltételek nem teljesülnek - akkor ez alapján számítják majd ki a fizetendő összeget. Ez tehát egy valós bizonytalansági tényező, ám ha az igénylő jogosultsága rendben van, és a hitelt is szerződés szerint törleszti, akkor ezzel a problémával nem fog találkozni.
Változhat az Otthon Start kamata a futamidő alatt?
Az Otthon Start kapcsán sokszor ad okot félreértésre, hogy a konstrukció 5 éves kamatperiódusú, vagyis az ügyleti kamat ilyen időközönként változhat az aktuális államkötvény hozamok szerint. Ez azonban kizárólag az állam által fizetett kamattámogatás mértékét érinti, vagyis az adósok számára nincs kamatkockázat.
A fizetendő kamat pedig a későbbiekben sem változhat, vagyis az élő hitelszerződéseket utólag az ügyfelek kárára nem lehet módosítani akkor sem, ha ez a költségvetésnek esetleg komoly kiadást jelent ez a későbbiekben.
Megérné megszüntetni az Otthon Start hitelt?
Egy 50 millió forintos Otthon Start hitel körülbelül 12 millió forintba kerül az államnak 25 év alatt, így az átlagosnak számító, 35 millió forintos hitelösszeggel kalkulálva 8,5 millió forint körüli kiadással lehet számolni. Mivel eddig mintegy 31 ezren igényelték a támogatott hitelt, ez a jelenlegi hozamkörnyezettel számolva nagyjából 263 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek majd összességében. Ezt a kiadást azonban kompenzálják majd az adásvételi tranzakciók után fizetendő illetékbevételek, amelyek ráadásul azonnal jelentkeznek. Ugyanis az Otthon Starthoz nem, kizárólag a CSOK Pluszhoz és a falusi CSOK-hu kapcsolódik illetékmentesség.
Azt is mindenképp mérlegelni kell, hogy már mintegy 23 olyan építési projekt indult el, amelyek kifejezetten az Otthon Start hitellel vásárlókat célozzák meg. Ez önmagában 16 000 új lakást jelent a 2026-2028-as időszakban, amelyek értékesítése erősen kérdéses volna, amennyiben a támogatás egyik napról a másikra kivezetésre kerülne.
Éppen ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint erre aligha lehet számítani, ám a jogosultsági feltételek szigorítása még akár napirendre is kerülhet hosszabb távon.
Ilyen lehet például az, ha azok számítanának csak első lakásvásárlóknak, akiknek nincs még 50 százalékot elérő tulajdoni hányaduk lakóingatlanban, ami közelebb állna a program eredeti céljához. Ezzel együtt elképzelhető lehet akár az is, hogy a 3 százalékos kamat tovább csökkenjen, bár erre jelenleg nincs igazán szükség, hiszen a bankok egy része önként bemegy a plafon alá. (A feltételek teljesítésülésekor a Gránit Bank például 2,79 százalék kamatot kér, míg a MagNet és az UniCredit Banknál 2,80 százalék, az MBH Banknál 2,89 százalék, a CIB Banknál pedig 2,95 százalék az ügyfél által fizetendő kamat.)