Németországban komoly sikereket ért el a családi vállalkozásokat támogató alapítványa. Meséljen kicsit a tevékenységéről és a céljairól!

 

A Családi Vállalkozások Alapítványt (Stiftung Familienunternehmen) tizenkét éve alapítottuk. Több cél lebegett a szemünk előtt: az egyik, hogy egy közös platformot teremtve összehozzuk a családi tulajdonban lévő vállalkozásokat, és ismertté tegyük a vállalkozás e formáját Németországban. Emellett az ilyen vállalkozások legkritikusabb időszakát, a generációváltást is próbáljuk segíteni.

 

Hány vállalkozás tartozik az alapítványhoz?

 

Jelenleg nagyjából ötszáz, de a szám folyamatosan bővül.

 

Milyen projekteken dolgoznak most?

 

Az egyik legnagyobb projektünk az európai és Európán kívüli családi vállalkozások összehasonlítása a lehető legtöbb szempontból: vállalati szabályozás, finanszírozás, munkavállalók helyzete, lehetőségek, eszközök – ugyanis a családi vállalkozások is teljesen máshogy működnek a különböző országokban.

 

Tényleg jó ötlet családi vállalkozásba kezdeni? Sok a kockázat.

 

Szerintem ez az egyik legjobb dolog! Alapítványunk legtöbb tagja nem az adott vállalat alapítója, inkább a második, harmadik vagy negyedik generációhoz tartoznak. Bár induló vállalkozásokkal is dolgozunk együtt, jellemzően nagyobb cégek tartoznak a partnereink közé. Vállalkozni önmagában jó, családként pedig sokkal könnyebb belevágni, csökkenthető a rizikófaktor.

 

Mik a legnagyobb veszélyek?

 

Két nagyobb veszély van, ami akár tönkre is teheti a családi vállalkozásokat. Az egyik, ha a családon belül nagy, feloldhatatlan viták alakulnak ki a céget illetően. A másik pedig a generációváltás, amit nem könnyű levezényelni, pláne a XXI. század folyamatosan változó környezetében.

 

Milyen általánosabb tanácsot adna a magyar családi vállalkozásoknak?

 

Ne hónapokban, ne években, hanem generációkban gondolkodj. A sikeres német családi vállalatok azt csinálják jól, hogy a tulajdonosok valójában nem tulajdonosként tekintenek magukra – inkább úgy, hogy ők azok, akik az előző generációtól átvéve a következő generációig viszik a céget. Ez az a gondolkodásmód, ami miatt évtizedekig vagy akár évszázadokig sikeres maradhat egy családi tulajdonban lévő vállalat.

 

Mi a helyzet a végrehajtó szereppel? Érdemes arra törekednie a tulajdonosnak, hogy a cég konkrét vezetését is a családban tartsa?

 

Attól függ. Nagy érték, ha van olyan a családban, aki képes menedzselni a céget. De előfordul, hogy nincs olyan, akire nyugodt szívvel rá lehet ezt bízni – ez esetben nem kell erőltetni, kiszervezhető a cég menedzselése.

 

Hogyan próbálják elérni, hogy a családi vállalkozások érdekeit sikeresen érvényesítsék a gazdaságpolitikai döntéseknél? Lobbizással?

 

A lobbizás nem a megfelelő szó arra, amit csinálunk, mi inkább a társadalomnak próbáljuk bemutatni a családi vállalkozások pozitívumait és a gazdaságra gyakorolt kedvező hatásukat. Mivel nagyjából ötszáz nagyvállalat tartozik az alapítványhoz, hatékonyan tudjuk képviselni az érdekeinket lobbizás nélkül is. Az egyik legjobb eszköz erre az évente megrendezett, családi vállalkozásokról szóló berlini konferenciánk, melyen a több száz tulajdonos mellett politikusok is részt vesznek – Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is fogadta már el a meghívásunkat.

 

Számos országban végez tevékenységet az alapítvány.

 

Valóban, egész Európában jelen tudunk lenni, de elsősorban Németországban és Ausztriában. A Budapesti Corvinus Egyetem az első külföldi egyetem, amellyel együtt dolgozunk. Ez egy kísérleti projekt is egyben. (Decemberben a Corvinus Egyetemen új kutatóközpont jött létre a Stiftung Familienunternehmen és a Peter Horvath Foundation támogatásával – a szerk.)

 

Mi a kutatóközpont célja, és mi a szerepe ebben az alapítványuknak?

 

A projekt célja, hogy segítse a hazai családi vállalkozások megerősödését. Első lépésként olyan professzorokat és doktoranduszokat keresünk, akik működtetik a kutatóközpontot. Én a felügyelő bizottság egyik tagjaként segítem a munkájukat, tanácsokkal, ötletekkel, bevált megoldásokkal – 30 éve dolgozom ugyanis családi vállalkozásokkal, így hasznos tapasztalatokkal tudom támogatni a kutatást.

 

Milyen hasonlóságokat lát a német és a magyar családi vállalkozások között?

 

Közgazdasági szempontból azt mondanám, hogy a német családi tulajdonú vállalatok vannak a piramis tetején. Régóta léteznek, jellemzően a harmadik vagy a negyedik generáció viszi a céget, és megtanulták, hogyan kezeljék a problémákat akár a családon, akár a vállalaton belül. Magyarország fő problémája, hogy a szocializmus akadályozta a családi vállalkozások fejlődését, egy-két generációval kevesebb tapasztalatuk van a vállalatoknak. Ezért is remélem, hogy az alapítvánnyal tudunk egy kicsit segíteni.

 

Miért a Corvinus egyetemet, miért Magyarországot választották?

 

Olyan volt ez, mint sok minden az életben: számos dolog véletlenül alakult így. Régóta ismerem Horváth Pétert, a Peter Horvath Foundation alapítóját, és tudom, hogy számára is nagyon fontosak a családi vállalkozások, így örömmel csatlakoztunk a kezdeményezéshez. Ha megvan a lehetőség, hogy segítsünk a magyar családi vállalkozási szférának, örömmel tesszük. Főleg, ha egy egyetemmel működhetünk együtt – a tudományos alapú megközelítést ugyanis nagyon fontosnak tartjuk, számos német kutatóközponttal dolgozunk együtt. Örülünk, hogy a Corvinus egyetem is partner ebben.

 

Mik az első benyomásai?

 

Nagyon boldog vagyok, az első találkozók nagy bizakodásra adnak okot. Minden résztvevő lelkes, biztosak vagyunk benne, hogy megvalósíthatjuk az ötleteinket, és sokat tehetünk a magyar családi vállalkozásokért az elkövetkező években.