A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató rendelkezik a munkavállaló szabadságának egy részével. Amennyiben a dolgozó máshogy nem nyilatkozik, vagy nem nyilatkoztatják, a munkáltató kiadhat összefüggően 14 nap szabadságot. A termeléssel, logisztikával foglalkozó szektorokban nem ritka, hogy a munkáltató vetésforgóban küldi szabadságra a dolgozóit nyáron, így a kiesett munkaerő miatt hosszabb időre csökkenhet a cég hatékonysága.

„Nagyobb vállalatok esetén nem ritka, hogy nyáron akár több száz diákot is alkalmazzanak, hogy felváltsák szabadságra ment kollegáikat. A diákok nyáron gyorsan tanulnak, szívesen elköteleződnek több hétre is, így könnyen pótolni tudják a kiesett munkaerőt.” – mondta Lator Sándor a MADS Iskolaszövetkezet elnöke.

A MADS Márton Áron Iskolaszövetkezet elmúlt évi tapasztalatai szerint a leggyakrabban a 16-17 éves fiúk dolgoznak szívesebben ilyen szituációban, mert motiválja őket, hogy csak nyáron, de ekkor sokat dolgozhassanak és viszonylag sok pénzt kereshessenek így, ráadásul mindez ellenőrzött körülmények között valósulhasson meg.

A betanítással járó idő, energia és termelés kiesés miatt különösen fontos a munkáltatónak, hogy minél hosszabb távon dolgozhassanak ugyanazokkal a fiatalokkal. A vállalatok ezért igyekeznek elkötelezetté tenni a dolgozó diákokat, így gyakran motiváló tényezőként plusz anyagi juttatásokkal jutalmazzák azokat, akik hosszú távon dolgoznak ugyanott. Az extra jövedelem miatt pedig a diákok ezekben a pozíciókban gyűjthetik össze a leggyorsabban a fesztiválbérletre valót.

„Ez egy igazi win-win szituáció, hiszen a diákok könnyen betanulható, jól fizető, hosszabb távon is végezhető munkákat keresnek fix csapatban, míg a munkáltatóknak is az a legkifizetődőbb, ha kevés embert kell betanítania, akik hosszabb távon lelkesen és megbízhatóan végzik a munkájukat.” – tette hozzá Virág Viktor, a MADS Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.