Meredeken emelkedtek a bérek az elmúlt években Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327.700 forint volt, 13,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, 340 ezer forint volt a decemberi átlagkereset, és 309 ezer forint az egész évi. A KSH szerint a legnagyobb mértékben az építőiparban dolgozók fizetése emelkedett. A bérek növekedésének oka többek között az általános munkaerőhiány és a hiányszakmák kialakulása.

 

Magyarországon 2017-ben 301 ezer forint volt az országos bruttó átlagfizetés. Ficza János, a Workania.hu és a Fizetesek.hu PR-menedzsere szerint minél kisebb egy munkaadó, annál alacsonyabb bérre számíthatnak az alkalmazottak. A 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások esetében például az átlagbér tavaly 256 ezer forint volt, 20 alkalmazott alatt pedig 280 ezer forint. Az országos átlagnak megfelelő összeget keresnek a 21-50 főt foglalkoztató cégek munkatársai, míg az ennél nagyobb vállalatoknál már jóval az átlag felett visznek haza a munkavállalók.

 

Hirdető vállalkozások

 

A Profession.hu adatai szerint a legnagyobb mértékben a fizikai munka bére emelkedett, a konyhai munkáért 54, a takarításért 41, a felszolgálásért 28, a betanított munkáért pedig 27 százalékkal ígértek magasabb bért a cégek 2017-ben a két évvel korábbi összegekhez képest. Ugyanakkor a jellemzően sok jelentkezőt hozó adminisztrációs területen 11 százalékkal csökkentek az ajánlott átlagfizetések. Az oldalon a fizikai, a betanított, és a segédmunkásokat kereső hirdetések száma nőtt a legnagyobb mértékben. A Profession.hu szakemberei szerint a munkaerőhiány már több negyedév óta termelést korlátozó tényező, egyes cégek mindennapi működését is veszélyezteti. Vannak olyan pozícióik, melyek hónapok óta betöltetlenek, és szinte mindenütt probléma a megfelelő kvalitású és számú új kolléga megtalálása.

 

A Jófogáson hirdető cégek által megajánlott fizetések az építőipar és ingatlan, a szakmunka, az egészségügy és szépségipar, az IT és telekommunikáció, a pénzügy és számvitel, valamint az oktatás és tudomány területén nőttek a legnagyobb mértékben az elmúlt két év során. A legmagasabb fizetéseket a banki, a biztosítás és pénzügyi területeken tevékenykedőknek ígérték. A múlt év során a Jófogás.hu-n a legtöbb álláshirdetésben fizikai és segédmunkásokat, a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozókat, értékesítőket és kereskedőket, szakmunkásokat, valamint a szállítás és logisztika területén jártas munkavállalókat kerestek a cégek.

 

Hiányzó szakemberek

 

A KSH legfrissebb adata szerint 2017 harmadik negyedévében csúcsot döntött az üres álláshelyek száma. A vállalati szektorban csaknem 53.600 betöltetlen pozíció volt, ami 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért szintet, a teljes nemzetgazdaságban pedig több mint 70 ezer állás állt üresen tavaly július és szeptember között.

 

A Workania adatai alapján jelenleg az informatika, a gépipar, az építőipar, az autóipar, a vendéglátóipar, valamint a szállítmányozás és logisztika területén a legnagyobb munkaerőhiány, de minden szakmunkásból hiány van a piacon. „Ennek következtében a munkaadók már külföldről kénytelenek pótolni a munkaerőt, a hazai bérek ugyanis (leginkább a kkv-k esetében) nem tudják felvenni a versenyt a külföldre távozott magyar munkavállalók keresetével – emelte ki Ficza János. – Ezért várhatóan tovább fognak növekedni a bérek, ehhez a piaci szituációhoz azonban a kkv-k nehezebben fognak tudni alkalmazkodni.”

 

Növekvő kereslet és bérek

 

Az elmúlt két évben a kkv-k vezetői egyre nagyobb számban számítanak arra, hogy fizetést kell emelniük, és folyamatosan magasabb az a mérték, amekkora emelésre szerintük szükség lesz – derül ki a hazai, kétmilliárd forintos árbevétel alatti kkv-k várakozásait kutató K&H kkv bizalmi indexből. Amíg 2016 első negyedévében még csak a megkérdezettek 35 százaléka, addig 2017-ben már háromnegyedük jelezte, hogy az elkövetkező évben fizetésemelésre számít. A fizetésemelések várható mértékében szintén jelentős változás látható: 2016-ban 3,5 százalék volt, 2017 év közben pedig már 5,7 százalékos fizetésemeléssel számoltak a hazai vállalkozások. Tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi cég tervez munkaerőfelvételt, minden tizedik kkv pedig négynél több új alkalmazott felvételén gondolkodik. A mezőgazdaságban és a kereskedelemben közel minden negyedik, az iparban pedig minden második cég tervez létszámbővítést.

 

„Úgy tűnik, a cégek a munkabérrel is igyekeznek megtartani vagy megnyerni a munkavállalókat, tavaly év elejéhez képest ugyanis jelentősen megugrott a fizetésemelésben gondolkodó társaságok aránya. Idén a kkv-k 75 százaléka készül béremelésre, ami terveik szerint átlagosan 9,5 százalékos lesz. Mindkettő az eddigi legmagasabb érték az index történetében” – mutatott rá Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A fizetésemelési szándék a cég méretétől és tevékenységi körétől függetlenül is magas, de a mezőgazdaságban (88%) és a középvállalkozásoknál (86%) dolgozók számíthatnak leginkább magasabb jövedelemre 2018-ban.

 

„A hazai kkv-k többségének nem a tőke-, hanem a szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot, ez derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból – tette hozzá Kovács Viktor Zoltán. – A cégek kétharmada (67%) szembesült már munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, és jelenleg ezt jelölik meg a vállalkozás üzleti tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként. A munkaerőpiac jelentősége tehát egyre inkább felértékelődik.”

 

A fizetésen túl

 

Egy friss felmérés szerint közel sem elég a vonzó fizetés a jó munkaerő megszerzéséhez, az anyagiak mellett számos más szempontra is figyelniük kell a cégeknek, hogy munkahelyként is jó benyomást tegyenek az emberekre. Az Aon Magyarország kutatásában a munkavállalói élmény került fókuszba, a vállalat szakemberei szerint a pozitív kép kialakításához bátorság, kíváncsiság és technológiai jártasság szükséges, a hazai cégeknek pedig mindössze 39 százaléka áll készen erre.

 

Nálunk is egyre több vállalkozás véli úgy, hogy nemcsak a kollégáikkal, hanem az állásra pályázókkal, valamint a cégtől elköszönő munkavállalókkal is érdemes jó kapcsolatot ápolni. Döntő lehet, hogy a jelentkezők hogyan élik meg az első találkozást, milyen benyomásokkal távoznak az állásinterjúról. A távozó dolgozóknak pedig visszautat jelenthet a céghez a későbbi kapcsolattartás. Érdemes tehát a munkavállalói élmény fokozásába is energiát fektetni, hiszen a felmérés szerint a hazai vállalkozások 62 százalékának idei célja, hogy vonzóvá váljon a munkaerőpiacon.