Különleges aukcióra készül a BÁV

Első fotóaukcióját rendezi meg október végén a BÁV, az esemény a sokszínű és világhírű magyar fotóművészet történetéből ad merítést. Miközben sokakat érdekel a fotózás, kérdés, hogy vajon jó befektetés-e egy fényképre licitálnunk?

A magyar fotográfia színe-javát felvonultató, egyedülálló fotóaukcióval készül a BÁV október végén. Az árverést egy hosszas válogatás előzte meg, melynek során a szakmai zsűri a művészek által legjobbnak ítélt munkákból válogatott, mégpedig anonim módon.

 

Az árverésre és az azt megelőző kiállításra 83 magyar fotográfus több mint 200 alkotása kerül. Olyan magyar származású, külföldön híressé vált fotósok is szerepelnek köztük, mint pl. André Kertész, Lucien Hervé, Ata Kandó, Suzanne Szász, Francis Haar, Paul Almásy.

 

Ha aukcióra gondolunk, akkor híres és egyedi képzőművészeti tárgyak jutnak eszünkbe, amelyek értékét éppen egyediségük növeli. A fotográfiánál újra és újra felmerülő kérdés a sokszorosíthatóság. Bár már az analóg felvételekről készült nagyítások is tekinthetők sokszorosító eljárásnak, az egyediség itt könnyebben nyomon követhető. A digitális képek esetében a limitált szériák megjelenését, a nyomtatott képek darabszámát, már a nyomtatást végző stúdiók is garantálják. A fotósok alkotásaikat egy általuk előre meghatározott sorozatszámban és méretben nyomtatják vagy felügyeletükkel nyomtattatják. Ezután feljegyzik a képre a sorszámot (pl. 1/5) és szignózzák a képet. A képről a teljes sorozat nyomtatása után nem készül további nyomat. A már eltávozott művészektől általában szignált és/vagy hagyatéki pecséttel ellátott alkotások kerülnek árverésre.

 

A fotók értéke sok tényezőtől függ, a legértékesebb mindenképpen a vintage fotó, amit a művész életében, és a készítés idején nagyított vagy nagyíttatott le, és írt alá, esetleg pecsételt le. További értéknövelő lehet a kvalitáson túl a kép témája, ha az pl. egy híres emberről (mint Székely Aladár Ady-fotói) készült, és azt esetleg ő is aláírta. Az sem mindegy, hogy az adott képet hol és hányszor publikálták, milyen a mérete és állapota. Itt is, ahogy más képzőművészeti alkotások árképzésénél, sok múlik a szakértők hozzáértésén. A vintage fotóknál előfordulhatnak későbbi nagyítások is, amelyek bár a művész életében, de már egy másik időszakban készültek. Ezek, ha még szignáltak is, csökkentik az értéket.

 

Persze az értékcsökkenés itt is relatív. Napjainkban egy magára valamit is adó nemzetközi fotógyűjtemény sem elképzelhető Moholy-Nagy László valamely alkotása nélkül. A jelenlegi rekordot, - és ez egyben a magyar fotográfia legnagyobb aukciós sikere is, - egyik Fotogramja tartja, amelyet 2012-ben adtak el a Sotheby’s-nél. A mindössze 24x18 cm-es képért 1 143 452 euróért (kb. 459 575 000 Ft) fizettek. Ugyanennél az árverezőháznál André Kertész Mondrian pipájáról és szemüvegéről készült fotója 383 124 euróért (kb. 118 768 000 Ft) cserélt gazdát 2005-ben. A nemzetközi aukciósházak kedvelt alkotói között bőven találunk más magyar neveket is. A világ egyik legjobb fotóriporterének tartott, a Harpers Bazarnak is dolgozó Martin Munkácsi alkotásai 100 000 euró fölötti leütéseket érnek el. A mindenki által ismert Robert Capa vagy éppen Kepes György fotói pedig 10 000-20 000 euró körül forognak.

 

A nemzetközi piacon a rekordot jelenleg Peter Lik tartja a 6,5 millió dollárért elkelt Phantom című fotójával, bár ezt az eladást többen megkérdőjelezik. Ezt követi Andreas Gursky Rhein II című alkotása 4,3 millió dollárral. Az ő óriási méretű fotói többször visszaköszönnek a legdrágábban eladott fotók listáján.

 

Talán nem meglepő, hogy a külföldi kereslet még messze túlmutat a magyar piaci viszonyokon. Itthon csak a közelmúltban kezdtek kialakulni komolyabb, főként tematikus gyűjtemények. Ezek közül is talán a legismertebb – bár ne feledjük, hogy a gyűjtők ritkán fedik fel magukat - Alföldi Róbert több mint 500 darabos neoavantgárd fotógyűjteménye. A Mai Manó Ház és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ megalapítása és kiállításai sokat tettek a magyar fotográfia elismertségéért, a fotók piaci megítélése még mindig elmarad nemcsak a nemzetközi, de a környező országokban jellemző trendektől is. A 2000-es évek végén több aukciót is szerveztek, ahol a rekorder André Kertész Újságárusnál, Párizs című képe volt, ami 5,28 millió forintért kelt el. A Magyarországon élő kortárs fotográfusok közül a csúcstartó Friedmann Endre Szerelem című fényképe, amit 2,2 millió forintért vettek meg 2008-ban.

 

Kétségtelen tehát, hogy jelenleg a vásárlóknak kedvez a fotópiac, itthon még mindig jó áron vásárolhatnak vintage fotókat is. Az új piaci szegmensek egyik legfontosabb kérdése mindig az: vajon mennyi „tartalék” van még? Különböző hagyatékokból még bőven előkerülhet egy híres modellt ábrázoló Martin Munkácsi vagy egy itthon gyakran megforduló Moholy-Nagy kép. De ott van a Budapesten több kiállítást is megért, Le Corbusier házi fotográfusának tartott Lucian Hervé (Elkán László), avagy a világ egyik legjobb fotósának tartott André Kertész is. Ne feledkezzünk el a közelmúltban elhunyt, legidősebb magyar fotográfus, Ata Kandó képeiről sem, amelyek jelenleg főleg a holland piacon érnek el tisztességes leütéseket. Az MTI egykori zseniális fotósa, Friedmann Endre mellett ott vannak az élő klasszikusok, mint például Chochol Károly, Eifert János, Féner Tamás, Jung zseni, Török László vagy éppen Tóth György, aki többek között Yoko Onoról készített több portrét. Őket már nemzetközi szinten is egyre inkább elismerik és keresik. Természetesen további más fotográfusok is figyelmet érdemelnek: Bánkuti András, Benkő Imre, Fazekas István, Erdélyi Gábor, Gáti György, Gordon Eszter, Kasza Gábor, Papp Elek, Révész Tamás, Vancsó Zoltán, Nicky Almásy vagy 80-as évek magyar valóságát fotózó Stalter György, mind világszínvonalú fotókat készítenek.

 

A témában több előadást is szervez a BÁV, a Mai Manó Házban október 16-án Bodnár János A műkereskedelem diszkrét bája, avagy a fotó is műtárgy címen beszél a fotó műtárgyként való megjelenéséről és bekapcsolódásáról a műkereskedelembe. Október 24-én pedig Ferenczi Bálint fotótörténész beszél a gyűjtői stratégiákról a fotográfia nemzetközi műtárgypiacán a BÁV Apszistermében.

 

A BÁV Aukciósház egyik kiemelt célkitűzése, hogy aukciós palettájának bővítésével a jövőben komoly szerepet vállaljon a magyar fotográfia népszerűsítésében. Az árverés kiállítását október 14-28-ig ingyenesen tekinthetik meg a BÁV Apszistermében. Az aukcióra október 31-én, 18 órakor kerül sor a MOM Kulturális Központban.

Hirdetés átugrása →