A vállalkozások vezetői, bár hallottak már a témáról, például a zöld hitelekről, nem érzik, hogy biztosan ismernék a fogalmat, illetve a kapcsolódó MNB-szabályozást. A közepesnél erősebben egyetértenek azzal, hogy a zöld beruházások hozzájárulnak az egész gazdaság zöldítéséhez és hogy a fenntarthatóság az ESG-n keresztül egyre erősebben beépül a normál gazdasági és üzleti működésbe, sőt, hogy ezek javítják a jövőbeni pénzügyi teljesítményt és a versenyképességet. Ennek ellenére nem kísérik figyelemmel a kapcsolódó EU-s szabályozás és negatív ösztönzők változását, és egyelőre még nem is kezelik stratégiai, koncepcionális szinten az ESG bevezetését. Csak a megkérdezettek 9,4%-a nyilatkozott úgy, hogy gondolkodik ESG rendszer bevezetésén, 7,2% hozott döntést erről, 8,8%-nak van írott terve erre vonatkozóan. A cégek csupán 4%-a rendelkezik ESG stratégiával, és elenyészően, 1% alatt van azok aránya, akik már kiválasztották az ESG adatgyűjtésért felelős személyt, illetve már dolgoznak az ESG beszámolójukon.

Ez abból a szempontból is érdekes, hogy bevallásuk szerint a tevékenység szintjén sokkal többen foglalkoznak kapcsolódó kérdésekkel. A megkérdezett cégek nagy mértékben használnak környezetbarát technológiákat, figyelnek az egészséges és biztonságos munkakörnyezetre, a sokszínűségre, esélyegyenlőségre, illetve általában a társadalmi felelősségvállalásra. Itt jelennek meg a rejtett, implicit vonatkozásai az ESG-nek. A vállalatméret, illetve az árbevétel szerint szignifikáns eltérés tapasztalható, a nagyobb vállalatok ebben a tekintetben is tudatosabbak mind a tevékenységben, mind az arról szóló kpommunikációban.

A motiváció szintjén a kkv-k elvárják a kapcsolódó kedvezőbb banki és állami hitellehetőségeket, EU-s pályázati lehetőségeket, érzik az energiaárak és az értékláncszereplők által támasztott nyomást, illetve a folyamatok fejlesztésének lehetőségét is azonosították. A pénzügyi tudatosság vonatkozásában az említetteknél kevésbé erős motivációként azonosították a fogyasztók vagy a munkavállalók nyomását.

A fenntarthatóság irányából induló másik kutatás eredményeit erősíti az is, hogy az ESG-vel kapcsolatban gátló tényezőnek érzik a nem elég szigorú szabályozást, valamint a pénzügyi és emberi erőforrás hiányát. Ez is alátámasztja, hogy mind a nagyvállalatoknak, mind az államnak támogatnia kell a szakemberek képzését, valamint rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő pénzügyi forrásokat és az ezekkel kapcsolatos kellő információkat is.