A csapból is az ESG-befektetések folynak, de valóban hasznos ez a klíma szempontjából, vagy csak szépítő máz? Emiatt olyan drága az energia? Az iparágak pedig annyira szorosan összefonódnak, hogy a zöldebbek meg sem lehetnének a károsabbak nélkül.
Nagy nemzetközi szervezetek szerint egyáltalán nem állunk jól a klímaharcban, sőt nagy a baj, az eddigi intézkedések borzasztóan kevésnek bizonyultak. Egyes becslések szerint, ha így folytatjuk, akkor még 20-30 évig nőni fog a fosszilis energiahordozók, a kőolaj és a földgáz felhasználása globálisan. A kereslet ugyanis emelkedik, főleg a fejlődő országokban, ahol százmilliók élnek jobban, és igényelnek több fűtést, üzemagyagot, terméket, amelyek nagy részét fosszilis energiahordozókból állítják elő.
Ehhez képest lassan a csapból is az folyik, hogy melyik vállalat vagy szektor mennyire rettentően ESG lett, azaz környezeti, szociális és irányítási (Environmental, Social, Governance) szempontból megfelel az előírásoknak. Ám ez sajnos önmagában még nem jelent sokat. Általában csak arról van szó, hogy a legnagyobb károkozónak kikiáltott iparágakba nem fektetnek, valamint jelentéseket készítenek arról, hogy a tevékenységük mennyire ESG. Ami egyre fontosabb információ kellene hogy legyen a tőzsdei befektetők számára, akik tudatosan szeretnének befektetni.
Zöldre mossák a szennyest
Már ha egyáltalán igaz az ESG-információ. Régen megjelent már ugyanis a „greenwashing” fogalma is, amelynek lényege, hogy egyesek a tevékenységüket tisztára, azaz zöldre mossák ugyan, de csak a felszínen. Vagyis lényegében füllentenek, csalnak. Papíron esetleg eleget tesznek az előírásoknak, szépségtapasznak használják az ESG-szempontokat, valójában nem sokat változtattak tevékenységükön.
A greenwashing a mindennapi életben, a boltokban is szembe jöhet velünk. Itt az elkövető cég megpróbálja kihasználni a környezetbarát termékek iránti növekvő keresletet, és természetesebbnek, egészségesebbnek, vegyszermentesebbnek, újrahasznosíthatónak vagy kevésbé pazarlónak állítja be a termékét. Annál is inkább nehéz ezt tetten érni, mivel – mint annyi más hazug – részigazságokba kapaszkodnak. Például azt állítják, hogy környezetbarát anyagokkal készül valami, ami igaz, de csak az anyagok egy részére. Az ilyen füllentések az áruról persze egyidősek a kereskedelemmel.
Érdekes, hogy a greenwashing (zöldmosás) kifejezés valójában még a hatvanas években született, amikor egyes szállodák már elkezdték megkérni a vendégeket, hogy ne mosassák törölközőiket, ágyneműiket mindennap, hogy a környezetet kíméljék. Valójában a hotelek elsősorban a saját költségeiken akartak spórolni.
Ezért lett olyan drága a benzin?
A gazdasági sajtóban rengetegen és számos okból szapulják az ESG-mániát. Újabban azért is szokás lett felelőssé tenni, hogy az energiahordozók ennyire megdrágultak, tizenhárom éves csúcsra ugrott ez európai földgáz és hét-nyolc éves rekordot ütött meg a kőolaj világpiaci ára. Egyesek szerint ennek az az oka, hogy a kormányok, a környezetvédők, de még a saját részvényeseik egy része és a hatalmas tőkét mozgató intézményi befektetők is nyomás alá helyezték az energiacégeket. Elérték, hogy azok ne merjenek a fosszilis energiahordozók terén új beruházásokba kezdeni, ne kapjanak erre forrást a tőkebefektetőktől.
A legnagyobb baj ezzel alighanem az, hogy ha nem jutnak tőkéhez.......
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin decemberi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságárusoknál, vagy fizessen elő, most extra kedvezménnyel.
