Kulcsfontosságú lesz a jövőben a magyar agrárium ellenállóképességének növelése annak érdekében, hogy az ágazat a hatékonyságát és a versenyképességét tovább javítva meg tudjon birkózni az olyan kihívásokkal, mint amelyek idén érték a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart: a szántóföldi növénytermesztésben az aszály, az állati termékpályákon a száj- és körömfájás, a madárinfluenza és az egyéb betegségek, a kertészeti ágazatokban pedig a fagyok és a szőlő aranyszínű sárgasága, mindezek mellett pedig az árak iránykeresése és a kiszámíthatatlanabb kereskedelempolitika – mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzése alapján. Az ágazat ugyanakkor rendkívül alkalmazkodóképes, a jelenlegi vegyes helyzetértékelésből pedig már rövidebb távon pozitív elmozdulást hozhat a beruházási pályázatok kezdődő megvalósítása és az ehhez társuló banki finanszírozás.
„Harmadik negyedéves elemzésünk szinte az év összegzésének tekinthető. Ez alapján azt látszik, hogy az agráriumban jelentős eltérések mutatkoznak, nemcsak alágazatonként, hanem a klímaváltozás negatív hatásainak tekintetében a földrajzi megoszlás, illetve a hatékonyság mentén is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint az ágazatot érő kihívások, így a fagykárok, az aszály, a különböző állatbetegségek – köztük a száj- és körömfájás járvány, illetve a madárinfluenza – vagy a szőlő aranyszínű sárgasága még inkább egyértelművé tették, hogy egy megváltozott világban kell helytállniuk az agrárvállalkozásoknak.
„Hangsúlyozzuk viszont, hogy az ágazat jó alkalmazkodóképességgel bír, és a Közös Agrárpolitika pályázati programjának most kezdődő megvalósítása is jelentős előrelépést hozhat abban, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari jobban meg tudjon birkózni a termelést és a piacokat jellemző kihívásokkal. Az ellenállóképesség növelése kulcsfontosságú cél: ehhez beruházásokra és sokrétű, hatékony banki finanszírozásra van szükség” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gazdálkodók már nagy számban megkapták a támogatói okiratokat, sokan pedig a beruházásokat is megkezdték, ami tükrözi, hogy a termelők a sokkhatások ellenére is elkötelezettek a fejlesztések iránt. „Ez az agrárhitelpiacon jövőre már érdemben megmutatkozhat.”
Vegyes képet mutatott a magyar agrárium 2025 harmadik negyedévében
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2025. szeptember végével 32,4 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel kismértékben távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: az előző negyedévi 0,3 pontos emelkedést 0,4 pontos csökkenés követte július és szeptember között. Éves összevetésben ennél nagyobb mértékű, 1,9 pontos csökkenés tapasztalható az indexben, amely így most a 2023 végi, 2024 eleji agrárgazdasági pillanatképhez hasonló értékelést mutat.
„Az MBH AgrárTrend Indexben 12 termékpályát vizsgálunk, a 2025 harmadik negyedévi felmérésünk pedig felemás képet mutat: hat termékpálya a 32,3 pontos teljes agrárgazdasági érték alatt, hat pedig felette szerepel” – ismertette az elemzés eredményeit Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Hozzátette, kifejezetten pozitív értékelést adott a baromfi-, a búza- és a tojástermékpálya, míg komolyabb mértékű visszaesés a kukorica-, a gyümölcs- és a szőlő-bor ágazat esetében volt tapasztalható. „Úgy látjuk, hogy ezen termékpályákon jelenleg sok olyan tényező van, amelyek jelentős kihívások elé állítják a gazdálkodókat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ágazat képes lehet megoldásokat találni erre.”
Összességében kedvező jövedelmezőség a szántóföldi növénytermesztésben, gyenge kukoricatermés
A 2025-ös év termelési része alapvetően lezárult a magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztésben. A búza termésátlaga meghaladta a sokéves átlagot, idén pedig a malmi minőség aránya lényegesen kedvezőbb lett az elmúlt éveknél, így ez a kultúra jövedelmezően volt termeszthető az ország nagy részében, hasonlóan az árpa is. A kukorica mint szintén fontos kultúra, sokkal jobban elszenvedte a száraz meleg nyár hatásait – főleg Délkelet-Magyarországon –, a végső számok vélhetően 4 millió tonna körüli vagy még annál is kisebb országos termést mutathatnak majd. A napraforgót rekordnagyságú területről takarították be idén, azonban a fajlagos hozamok ebben az esetben is mintegy 15 százalékkal alulmúlják a sokéves átlagot.
A közepes-gyenge termésmennyiség hatással lesz a külkereskedelmi teljesítményre is, a bank szakértői a kivitel csökkenésére és a behozatal kisebb mértékű növekedésére számítanak a kukorica esetében, főleg az élelmiszeripari feldolgozókapacitások megfelelő ellátása miatt. Ennek mértéke azonban nem lesz olyan drasztikus, mint a 2022-es történelmi aszály következtében volt, sőt, az exportszerkezeten belül teret nyerhetnek a feldolgozott termékek – mutattak rá.
A baromfihús és a tojás húzza az állati termékpályákat felfelé
Az állati termékpályákon a baromfi továbbra is stabil, a hús és a tojás terén egyaránt. Ezeken a termékpályákon, csakúgy, mint a pulykáén, hosszabb ideje kiegyensúlyozottak a jövedelmi viszonyok, jók az exportlehetőségek, és a belföldi fogyasztás is kedvezően alakul. A kacsa-liba esetében viszont továbbra is gondot okozó kínai dömpingáru, és a madárinfluenza európai és hazai jelenléte is kihívást jelent a gazdálkodók és a feldolgozók számára. E két termékpálya komoly átalakuláson megy át jelenleg az elemzők szerint.
A sertéshús esetében negatív trend indult el: az irányadó külföldi árak 15 százaléknál nagyobb mértékben csökkentek, a forint árfolyama pedig erősödött, így a hazai termelői átvételi árak ötödével csökkentek 2025 harmadik negyedévében, amellett, hogy a takarmányozás költsége nem változott, a malac ára viszont közel harmadával csökkent, ami előrevetíti a hízóár némi csökkenését is. „Ennek a trendnek a hátterében a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a kínai termelés növekedése, valamint a Brazília és az Európai Unió közötti exportpiaci verseny húzódik meg” – magyarázta Héjja Csaba.
A tejtermékpálya 2025 elején megbicsaklott a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt, azonban a hazai tejfelvásárlás mennyisége nőtt, termelői szinten pedig biztosított a jövedelmezőség, az árak elmúlt időszakban tapasztalt kisebb csökkenése ellenére is. A nemzetközi piacon látható árak alapán középtávon ugyanakkor számolni kell a hazai tejfelvásárlási árak csökkenésével. A marhahús esetében lökést adhat a hazai értékesítésnek a tőkehúsokat érintő áfacsökkentés. A termelők visszajelzései szerint az értékesítési árak megfelelők, a piacok visszatértek a ragadós száj- és körömfájás járvány után.
A magasabb ár kompenzálhatja a gyenge gyümölcstermést
A friss fogyasztásra szánt és az ipari zöldségek (csemegekukorica, zöldborsó) piacán egyaránt látható némi árcsökkenés az előző évekhez képest, ami így termelői szinten rontja a jövedelmezőséget. A gyümölcsöknél a tavaszi fagyok miatt alakult ki ennél jóval nagyobb mértékű, 80-90 százalékos kiesés a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében, míg a szilvánál és a meggynél 50 százalék körüli kiesés mutatkozott. Az alma és körte esetében is 75-80 százalék körüli a kármérték, míg a dióban gyenge közepes a termés. Mindezt részben kompenzálja az emiatt kialakuló magasabb ár. A szőlő-bor termékpálya szintén jelentős esést mutatott az MBH AgrárTrend Indexben, elsősorban a szőlő aranyszínű sárgasága miatt, amely már 21 borvidéken van jelen, és jelentős károkkal, de akár a szőlőterületek drasztikus csökkenésével is fenyeget. Pozitívum viszont, hogy emelkedtek a szőlőárak, kérdés azonban, hogy ez megmutatkozik-e a borok árában.