Pécstől Japánig menetelnek

A jó nem elég jó – talán ez volt 30 évvel ezelőtti megalakulásakor, és most is ez a mozgatórugója a Dél-Dunántúl meghatározó gépipari vállalkozásának, amely az egykori családi ház szuterénjében működő háromszemélyes kis cégből mára tízezer négyzetmétert elfoglaló, több mint háromszáz embert foglalkoztató középvállalkozássá nőtt. Valami azonban nem változott: elkötelezettségük az új megoldások és a minőség iránt.

A száz százalékban magyar tulajdonban lévő, forgácsolással előállított alkatrészek és szerszámbefogó egységek, gépalkatrészek gyártásával foglalkozó MATRO termékei Európa szinte összes személy- és haszongépjármű márkájába beépülnek. A vállalkozást mindig az vitte előre, hogy olyat csináljanak, amit nem tud bárki. Számos alkalommal keresték meg őket megoldhatatlannak látszó feladatokkal, amelyek elvégzéséhez a magas szintű szaktudás mellett szükség volt a legmodernebb gépekre, nem egy esetben saját maguk készítettek szerszámot, berendezést a megoldás érdekében.

A vállalkozást alapító Kleisz József a kezdetektől ügyelt arra, hogy műszerparkjuk kiemelkedő színvonalú legyen, mert felismerte: ez a kulcsa annak, hogy jó megrendeléseket kapjanak. Nincs ez másként ma sem, azzal kiegészítve, hogy roppant fontos a humán oldal, annak fejlesztése és a törődés a munkatársakkal. A cégvezetés ma is azon dolgozik, hogy megmaradjon a kezdeteket jellemző kisvállalati légkör, munkatársaik szeressenek náluk dolgozni. Ezért nem meglepő, hogy számos kolléga több évtizede kitart a vállalkozás mellett.

Csak jót szabad csinálni

A cégalapítót már egészen korán, 7-8 évesen izgatta a gépek működése, a mechanikai megoldások megértése, egész életét végigkísérte a megismerés vágya. Tizenöt éves korában látott először esztergagépet, két év múlva pedig kapott egy sajátot a szüleitől – ez abban az időben igen nagy „beruházásnak” számított –, amit csakhamar át is alakított. „Mindig észrevettem, hogy mit lehet változtatni egy berendezésen ahhoz, hogy jobban működjön – mondja Kleisz József. – Beiratkoztam a gépipari technikumba, hogy az elméleti ismereteket is megszerezzem, majd egy évtizedet töltöttem a megyei gabonaforgalmi vállalat javítóműhelyében, ahol számos újításomat elfogadták. Onnan visszahívtak tanítani egykori iskolámba, ahol mindig kerestem a lehetőségeket a műhely felszereltségének modernizálására. A 70-es években többször jártam Németországban, ahol a szüleim rokonai éltek. Az utakról aztán számos szakfolyóirattal tértem haza, ezekben láttam először cikket a CNC-technológiáról és a CAD/CAM-rendszerekről, ezekről itthon még nem is hallottunk. Sikerült egy jól felszerelt CNC oktatótermet berendeznünk az iskolában.”

Magánvállalkozói pályafutása akkor tipikus módon indult. „A 80-as évek elején lehetőség volt gazdasági munkaközösség, gmk alapítására, azt gondoltam, hogy ebben van perspektíva. Megvolt a régi esztergagépem, később lecseréltem egy nagyobbra. Vettem egy gépet, felújítottam, alakítottam rajta és eladtam. Az eredményt mindig visszaforgattam, így mentünk előre lépésről lépésre. 1991-ben aztán, amikor már lehetett, megalapítottam a kft.-t. Elhívtam két tehetséges fiatalembert dolgozni az iskolából, ők a mai napig a munkatársaink. Az első megrendelésünk az akkor.....

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin nyári számában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő.

Hirdetés átugrása →