Melyek a hazai középvállalkozások előtt álló legfontosabb kihívások a következő években?

– Már egy ideje a megfelelő mennyiségű, minőségű és motivált munkaerő megtalálása és megtartása a fő kihívás, nincs olyan középvállalat, ahol beszélgetéseink során ez ne kerülne szóba. Már ebben a körben is fontos az „employer branding”, sokan komolyan építik a saját munkáltatói márkájukat. Új kihívást támaszt a nyersanyagárak emelkedése, megnehezíti az árképzést, különösen a hosszú termelési ciklusú iparágakban. A munkaerőhiányból fakadóan egyre fontosabb a digitalizáció is. Mindenki azt keresi, mit lehet automatizálni úgy, hogy megérje. Sok céget foglalkoztat a generációváltás is, a rendszerváltó generáció most adja át a stafétabotot. Öt-tíz évvel ezelőtt a forráshoz jutás nehézségeiről is sokat beszéltünk, ma már azonban a nagyobb kkv-k körében a bőségtálról válogathat, aki hitelezhető. Ez az MNB hitelezést segítő aktivitásának, illetve az állami gazdasági programoknak is nagyban köszönhető, melyek szerencsésen találkoztak a kereskedelmi bankok aktivitásával és partnerségével.

– Hogyan alakul a hitelfelvételi kedv, milyen mutatókat néznek elsősorban a hitelező bankok, és változik-e a hitelek átlagos futamideje?

– Van már a vállalatoknak egy olyan köre, amelyért versenyeznek a bankok. A megfelelő méretű és stabilitású cégekhez minden évben bekopogtat ugyanaz az öt-hat bank, köztük mi is, azzal, hogy forgóeszköz- vagy beruházási hitelt kínálunk. Aztán van egy második kör, nekik komolyabb vizsgálat után tudunk hitelezni. Itt elsősorban a cash flow termelőképesség számít, a fedezetalapú finanszírozás ma már nem jellemző. Leginkább azt vizsgáljuk, van-e megfelelő készpénzfizetési képessége, illetve forgóeszközhitelnél megnézzük a vevők, készletek és a szállítói állomány különbségét, ami a cég működőtőke-igénye, és ha ez pozitív, akkor még extrán nyereségesnek sem kell lennie a cégnek ahhoz, hogy finanszírozzuk, ha egyébként az üzleti modellje piacképes.

Fontos trend az is, hogy egyre hosszabbak az átlagos futamidők. Az NHP (Növekedési Hitelprogram) elindulása, azaz 2013 előtti időkben elég ritka volt, hogy valaki tíz évre finanszírozást kapjon, ma már ez szinte elvárás. Még akkor is, ha nem nagy cégről, nem nagy beruházásról van szó. Értékesítési szempontból ez nekünk nem gond, de kockázati szempontból minél hosszabb a futamidő, annál kisebb a hitel törlesztőrészlete. Így, ha negatív külső hatás éri a céget, a hiteltörlesztést nagyobb biztonsággal tudja kitermelni, ez pedig a mi kockázatunkat is csökkenti.

– Összességében a hitelállomány növekedése évről évre kétszámjegyű mind a CIB Banknál, mind a piac átlagában, a Covid ideje alatt is. Lehet mérleget vonni? Minek köszönhető, hogy a legtöbb magyar cég nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelte át ezt a nehéz időszakot?

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin decemberi lapszámában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő! Most év eleji extra kedvezménnyel.